Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
maradna előtted a szivem, a feltett szándékomban pedig állhatatos. Prúbálly meg Uram ! és tartsd meg bennem ezt a’ nemes indulatot, mellyet belém öntöttél. Taníts meg Mindentudó ! ha igaz úton vagyok - é; és erősítsd meg a’ szándékomat, hogy a’ parantsolattyaidnak ösvénnyeitöl el ne távozzak! Amen. 121 17. Katekezis Az Isten v éghetet lenül bolts. 11 ültsnek mondgyuk , a’ ki nem tesz valami híjában valót, és haszontalant, hanem mindent jó és hasznos tzélbol szándékból, és azt meg is tudgya eszközleni. P. o. mikor a1 beteg orvosoltattya magát, az a* tzéllya vagy szándéka, hogy egészséges legyen: az orvosságok pedig, mellyeket ezen szándékból magához vesz, eszközök; mellyek alkalmatosak helyesek y vagy ellenben alkalmatlanok helytelenek lehetnek. Akár hová fordíttyuk az egész természeten a’ szemeinket, mindenütt legkegyesebb leghasznosabb tzéloza- tokra, leghelyesebb eszközökre, legszebb rendre találunk, mellyek mind az Istennek boltsességéröl bizonyítunk. 1-ör Egyátallyában az egész teremtésben semmi sints híjában és ok nélkül; a’ legkisebbnek úgy, mint a’ legnagyobbnak tzéllya van. Ha még olly véghetetlen is a’ részeknek száma, mellyekböl a’ világ áll; ha még olly külöm- bözők is egymástól a’ rideg alkotmányok, még is egygyen- lőképpen mind szükségesek az egésznek megmaradására, és az Alkotó szándékának megeszközlésére. Az egymástól való be|ső külömbségek tsak az ő inirevalósagoktol függ, ezek is végtire arra ütnek ki, hogy az egész tökéli<Hesebb legyen, a’ mi mindennek középpontya. A’ Mindentudónak szeme átláttya ezt annak tellyes voltában. Tudgya ő nem tsak a’ fövényszemeknek, a’ víztsöppeknek , a" levegőt tűz, világosság részeinek, és a’ tsillagoknak számát (Sirák I. 2. Zsolt. CXLYI. 4.), hanem azt is, hogy mellyik hogyan és mennyit tesz az egész világnak állandóságára vagy tökél- letességére , mellyik porszemnek hol a’ helye , és mellyik mekkora erővel bir külön válva a többitől, megmeg a’ többivel öszve foglalva. Ő maga mérte meg azt, és a’ többihez való foglalását megállapította; tudgya egyszersmind, hogy mind változás eshet az egészben, és valóban
