Kánonjog 19. (2017)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A zsolozsma jelentősége az Egyház életében
64 KUMINETZ GÉZA zsolozsmázás alól, akit este hirtelen beteghez hívnak, amikor még nem végezte el a napi zsolozsmát s csak későn jön haza. Épp így, aki egész nap gyóntat pl. nép- missió alatt. Vagy egyéb hivatalos, el nem halasztható ügyeket kell egész nap végeznie. Föl van mentve a zsolozsmázás alól az is, akinek egész napon át kórházi szolgálatot kell teljesítenie. Még inkább föl vannak mentve a katonai szolgálatot teljesítő papok háború idején”.89 Ezek átmeneti jellegű szituációk. Lehetnek tartós állapotok is, melyek elégséges okát képezik a kötelezettség alóli felmentés kérelmének. Mivel tisztán fegyelmi törvényről van szó, a megyéspüspök megfelelő ok esetén tartós jelleggel is részben vagy egészen, fölmentést adhat alóla, illetve más imára, pl. rózsafüzér imára cserélheti (látási nehézségekkel küzdő pap esetében) a kötelezettséget.90 A zsolozsma imádkozásával kapcsolatban ki kell emelnünk a gyümölcsöző végzés fontosságát, épp azért, hogy táplálója legyen az ún. belső imának. E nélkül bár a végzésére kötelezett személy jogilag és morálisan eleget tesz mondásának, tehát bűnt a szó szoros értelmében nem követ el, mégis, imaélete elsorvad, nem válik személyes erőforrássá számára, ami miatt a papi személyiség eltorzul, nyomában a szent szolgálat végzésében és magában a lelkipásztori tevékenységben is súlyos problémák jelentkeznek. A papi lelkűiét vagy lelkiség kiépítésében és még inkább a megmaradásában a legfontosabb elem a valódi, vagyis a belső ima. Végeredményben a törvényhozó is ennek a célnak az elnyerésére való tekintettel alkotta meg a zsolozsma imádság végzésére kötelező kánonjait. III. A ZSOLOZSMÁVAL KAPCSOLATOS LELKIPÁSZTORI TEENDŐK Kettős fókusza, liturgikus megnyilatkozása van az imádkozó egyháznak: sacrificium laudis et eucharistiae, s a kettő nem olvasztandó össze az áldozatba. Biztosítani kell a nyilvános istentiszteletben a zsolozsma kvázi szentségi jelenlétét.91 Ebből adódóan kívánatos lenne az ún. igeliturgiák helyett, vagy velük kombinálva végezni templomainkban a zsolozsmát. így biztosítva lenne az állandó és kellően változatos nyilvános istentisztelet ott is, ahová a papság ritkábban jut el. Hiszen épp a zsolozsma az Egyház hivatalos imádsága, s végzése gyűjti össze az Egyházat, mint imádkozó közösséget. Ott van teljesen kiépülve a helyi egyházi struktúra, ahol nemcsak templom, temető, iskola, közösségi ház van, hanem ahol a papság mellett ott vannak a kántorok és a hitoktatók is. A kántor és/vagy a hitoktató megtanítaná a zsolozsma imádkozását, illetve vezetné is abban az esetben, ha a papságnak épp más elfoglaltsága lenne, tehát meg lehetne valósítani helyi vonatkozásban a zsolozsmára is épülő nyilvános istentiszteletet. Erre vonatkozóan a megyéspüspöknek kéne rendelkeznie és a szükséges erőforrásokat biztosítania. 89 MIHÀLYFI Á., A nyilvános istentisztelet, 329. 90 Vö. DEL POZZO, M., La natura e la portata dell'obbligo de! chierico di celebrare la liturgia déllé ore, in lus Ecclesiae 22 (2010) 33. 91 Vö. BOURGEOIS, O., Az Egyház pasztorációja (Amateca XI; Katolikus Teológiai Kézikönyvek 11), Szeged 1999. 383-393.
