Kánonjog 19. (2017)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A zsolozsma jelentősége az Egyház életében
A ZSOLOZSMA JELENTŐSÉGE AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN 57 II. A ZSOLOZSMA, MINT AZ EGYHÁZ IMÁDSÁGA 1. A liturgia fogalmáról röviden A vallás egyszerre három dolgot ad: ismeretet (hittartalom), s annak megfelelő magatartást (erkölcsi törvények követése) és ünneplést (kultusz).50 A liturgiánk tehát mintegy leképezi és megjeleníti a szavak, szimbólumok és szent cselekmények segítségével Krisztus működését, szavait és tetteit, szívének szándékait, egyesíti a tanítást a parancsok ösvényével és az Istenhez tartozás örömével. Benne, Vele és Általa mintegy újra felemelkedhetünk Istenhez, az Ősszépséghez, Ősigazsághoz, Ősjósághoz, Ősszentséghez, az Ősszeretethez és ez az Ősszeretet is megámyékoz jelenével, vagyis Szavával, Áldásaival, Krisztus Testével, és küld, hogy bárányok legyünk a farkasok között, hogy már úgy éljünk a világban, mintha nem e világból valók lennénk. A kultusz megváltója is Krisztus, annak minden igényeit és áldásait beteljesítő Főpap, tehát az ember Isten iránti természetes vágyakozását megnemesíti, azaz valóssá és teljessé válik az igaz Isten imádá- sának lehetősége, hallhatóvá válik Isten embernek szóló teljes üzenete. Teljessé válhat az istenies élet a keresztség és bérmálás, valamint az Eucharisztia által, megvalósul a bűnbocsánat, a beteg megerősítést kap, a házasság és a szent rend révén mintegy újra épül az egyház, egyszóval, kiosztatik Krisztus kegyelme, s létrejön a Fővel ama vágyott unio mystica, melynek révén felcsendül az ember ajkán az Isten dicsérete és dicsőítése (mise, zsolozsma). A liturgia egyszerre Isten és emberszolgálat.51 Ezt igyekeznek különbözőképp kifejezni az akár szaktudományos,52 akár az egyházi tanítóhivatal által adott meghatározások: 1) A liturgia „a népért végzett szolgálat jelenti a közösség istentiszteleti összejövetelét, amelyben Krisztus az igehirdetésben és a szentségi jelekben híveit húsvéti misztériumában részesíti Szentlelke által, és a megváltott embereknek lehetővé teszi, hogy hálájukat és dicsőítésüket kifejezzék az Atyának”.53 2) A liturgia „az Isten tisztelete az egyház által. Ez a liturgia az ember szempontjából (...). A liturgiát az Isten szempontjából: az égből is lehet szemlélni. ... AKrisztus által szerzett kegyelmeket az Egyház liturgiája közvetíti az emberek leikébe. A liturgia tehát: az Egyház tagjainak megszentelése Isten által (...). A liturgia teljes meghatározása tehát: Isten tisztelete az Egyház által és az Egyház tagjainak megszentelése Isten által”.54 A liturgia során a Szent Valósággal való „találkozásról beszélhetünk, vagyis személyes viszonyról, kommunikációról, kölcsönös (!) részesedésről, ami végül személyes egységhez vezet (...). A találkozás mindig 50 Vö. VÁRNAGY A., Liturgika. Szertartástan. Az Egyház nyilvános istentisztelete, Abaliget 1993. 35. 51 VERBÉNYI 1., Liturgia, in VERBÉNYI 1. - ARATÓ M. O. (szerk.), Liturgikus lexikon, A katolikus egyház liturgiája, Budapest 1989. 140. 52 A Zsinat előtti főbb definíciókat lásd: SCHMIDT, H., introductio in liturgiám occidentalem, Romae Friburgi Brisg. - Barcinone 1960. 48-60. 53 Vő. BERGER. R„ Lelkipásztori liturgikus lexikon. Budapest 2008. 277. 54 Vö. RADÓ P. - RajECZKY, B„ A katolikus liturgia, Budapest 1913. 3-4.
