Kánonjog 19. (2017)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A püspöki szinódus intézményének fejlődése
12 Erdő Péter azonban nem számít egyetemes tanítóhivatali megnyilatkozásnak27. Hozzá tartozik továbbá a Püspöki Szinódus természetéhez a kölcsönös kommunikáció. Ahogyan annak idején Wojtyla bíboros mondta a szinódusi aulában 1969. október 15-én elhangzott felszólalásában: „A kommunió (...) egy bizonyos kölcsönös kommunikációt is jelent (...). Az ilyen kommunikáció nem csupán a javak külső átadását jelenti, hanem maguknak a személyeknek a belső részvételét is magában foglalja. Ugyanígy magában foglalja a javak elfogadását is”28. Ez a gazdag eszmecsere, a javaknak ez a cseréje nem lehet teljes, ha a megbeszélések eredménye nem fejeződik ki a szavazásban is. Ha tehát a szinódusi atyáknak csak kötött szavazati joga volna és szavazásuk irányát az őket küldő püspöki konferencia határozhatná meg, akkor ez magának a szinódusnak a funkcióját csorbítaná. Mindezek alapján érzékelhető a súlya Ferenc pápa 2015. október 5-én, a Püspöki Szinódus XIV. Rendes Teljes Ülésének megnyitó beszédében tett kijelentésének, amely szerint a szinódus nem kongresszus, nem parlament és nem szenátus, ahol egyezkedésnek van helye. Inkább az Egyház kifejeződése, maga az Egyház, amely „együtt halad, hogy a valóságot a hit szemével és Isten szívével olvassa”29. Christoph Schönborn bíboros szerint a szinóduson a püspökök abban az értelemben képviselik részegyházaikat, hogy megjelenitik annak életét, örömeit és gondjait, de a „kommunió által irányított és a hit révén megismerhető egyházi struktúrában” a képviseletnek más értelme van, mint a parlamentekben. A hitet ugyanis nem lehet képviselni, csak tanúságot tenni róla30. Ezzel annyiban egyetérthetünk, hogy az Egyház alkotmányos szerkezete nem népképviseleti jellegű a szó jogi-politikai értelmében. Ez azonban nem zárja ki, hogy bizonyos viszonylatokban az Egyházon belül is valódi jogi képviseletnek legyen helye. A szinódusnak azonban ebben az értelemben nincs képviseleti jellege. b. Van-e hatalma a Püspöki Szinódusnak? Ahogy már említettük, a Püspöki Szinódus mint olyan, nem rendelkezik egyházkormányzati hatalommal. Megjegyzendő azonban, hogy az Egyházban lévő potestas regiminis fogalmának technikai tisztázása hivatalosan csupán az 1983-as CIC kihirdetésével történt meg (főként a 129-135. k.-ban). Korábban többnyire joghatósági és rendi hatalomról (potestas iurisdictionis és potestas ordinis) vagy - a II. Vatikáni Zsinat tanításának összefüggésében - akár egyetlen szent hatalomról (ima sacra potestas) beszéltek. A mai kánonjogi szóhasználat kerüli a potestas, vagyis a hatalom kifejezés használatát olyan funkciókra vagy képességekre, amelyek nem tartoznak a kormányzati hatalom körébe. Egyes felhatalmazásokat pél27 IOANNES PAULUS II, Motu Proprio Apostolos suos (21 maii 1998) n. 22: AAS 90 (1998) 655 („hoc suum doctrinale officium una simul explicant, prope de suis enuntiationis finibus conscii, quae universalis magisterii notis minime signantur”); vö. pl. ERDŐ, P., Osservazioni giuridico-canoniche Sulla Lettem apostolica “Apostolos suos", in Periodica de re canonica 89 (2000) 255-258. 28 Idézi TOMKO, Il Sinodo 32. 29 FRANCISCUS, Discorso per l 'apertura della XIV Assemblea Generale Ordinaria (5 ottobre 2015), in Sinodo dei Vescovi. 5(f Anniversario 171; vö. uo. 173. 30 SCHÖNBORN, Ch., Relazione commemorativa, in Sinodo dei Vescovi. 5tf Anniversario 29.
