Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
98 Joggyakorlat Az eljárási szabályzat H.cikkelyének 1. §-ában említett körülmények közül néhány a házasságkötés okára vonatkozik, de ezzel közvetve a színlelés okára is utal. Ilyen a házasságkötésnek a házasélettől teljesen idegen indoka, valamint a nő előre nem látott terhessége. Ezekben az esetekben a házasságkötés célja lehet például valamilyen állampolgárság megszerzése, vagy hogy „neve legyen a gyereknek”. Ezek a körülmények arra utalhatnak, hogy a felek nem is kívántak igazi házasságot kötni, hanem csupán formaságnak, eszköznek tekintették az esküvőt valamilyen más probléma megoldására. Az ilyen körülmények ezért a teljes színlelés indokai lehetnek. Természetesen magát a színlelést ilyenkor is bizonyítani kell (lásd alább). Ezek a jelek önmagukban nem teljes bizonyítékok. Más körülményeket is felsorol az eljárási szabályzat 14. cikkelyének 1. §-a. Ezek egy része nem a színlelés okaként, hanem a színlelés jeleként, annak tényére utaló körülményként értékelendő. Ilyen a házassági együttélés rövidsége, amely jele lehet a teljes színlelésnek, vagy a felbonthatatlanság kizárásának. A gyermek elkerülése céljából végzett abortusz jele lehet a gyermekáldás kizárásának; a makacs kitartás egy házasságon kívüli kapcsolatban az esküvő idején vagy közvetlenül utána általában a hűség kizárásának jele. Ezekben az esetekben azonban magát a színlelést is bizonyítani kell, a puszta jel nem elegendő. Ha a színlelő fél eskü alatt vallja a színlelés tényét, és ezt a másik fél is megerősíti, vagy legalább is elismeri, ha közvetlen tudása nem volt róla, és a színlelő fél szavahihetőségét például plébánosi igazolás vagy szavahihetőségi tanú erősíti meg, akkor ilyen jelek fennállása esetén a bíró teljes bizonyosságra juthat (1678n. k. 1. §). Hasonlóképpen egyetlen tanú vallomása is elegendő lehetne (1678n. k. 2. §) ugyanilyen körülmények esetén, ám éppen a színleléssel kapcsolatban aligha elképzelhető, hogy a tényt csupán egy tanú bizonyítja, miközben maga a színlelő fél a saját színlelését nem ismeri el, ugyanakkor viszont a keresetlevélben kéri vagy elfogadja, hogy a bíróság ezen az alapon állapítsa meg a házasság érvénytelenségét. Vagyis színlelés címén rövidebb eljárást folytatni a színlelő fél kifejezett - közvetlen vagy közvetett - beismerése nélkül még a fenti különleges körülmények esetén sem látszik lehetségesnek. Az eljárási szabályzat 14. cikkelyének 1. §-ában említett körülmények egy másik csoportja a megtévesztés (dolus) pereimére vonatkozik (1098. k.). A terméketlenség, valamely súlyos fertőző betegség, egy korábbi kapcsolatból származó gyermek59, vagy a börtönbüntetés valóban olyan körülmények, amelyek a házassági együttélést súlyosan megzavarhatják. Megtévesztő szándékkal való eltitkolásuk a házasságkötéskor, ha ezzel a megtévesztés meg is valósult, érvénytelenné teszi a házasságot. Ezt a Rota Romana újabb joggyakorlata is így értékeli. Ezeken a súlyos körülményeken59 60 kívül, amelyek a megtévesztés tárgyát képezték, bizonyiRotae Praelatos Auditores (21 ián. 2000), nr. 5: AAS 92 (2000) 353. ERDŐ P., in Codex luris Canonici. Az Egyházi Törvénykönyv. Hivatalos latin szöveg magyar fordítással és magyarázattal (Szerk. ford, és a magyarázatot írta ERDŐ P.), Budapest 2015.5 573. 59 Akár már megszületett gyermek, akár mástól származó magzat. 60 Egyes szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, fertőző betegség és a korábbi börtönbüntetés sem mindig olyan körülmények, amelyek természetüknél fogva “súlyosan megzavarhatják a házastársi életközösséget” (1098. k.); vö. DANIEL, W. L., The Abbreviated Matrimonial Process, 570.
