Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
Joggyakorlat 89 Ilyen tilalomra - mint ismeretes - többnyire olyankor kerül sor, amikor a házasság érvénytelensége olyan tény miatt nyer megállapítást, amely valamelyik fél házasságkötésre való tartós képtelenségét okozza19. Amikor az ítélet kihirdetése után a fellebbezési határidő letelt, de fellebbezést nem nyújtottak be, az ítélet végrehajthatóvá válik. Ebből adminisztratív teendők adódnak. A bírósági helynöknek azonnal közölnie kell az érvénytelenséget megállapító ítéletet a házasságkötés helyének ordináriusával ( 1682n. k. 2. §), aki köteles elrendelni, hogy az érvénytelenség megállapítását és az esetleges házasságkötési tilalmakat a házassági és keresztelési anyakönyvekbe bejegyezzék (uo.). Ezért nem elegendő, ha az ítéletet az érintett plébániákkal a bírósági helynök közli. O ugyanis a plébániák felett közigazgatási (végrehajtó) hatalommal nem rendelkezik, ezért anyakönyvi módosításra sem adhat utasítást. Mindez rendkívül időszerűvé teszi a kötelékvédő hozzáértő és lelkiismeretes munkáját. Továbbra is hatályban van az az előírás, amely szerint a kötelékvédőnek „feddhetetlen hírű, kánonjogi doktorátussal vagy licenciátussal rendelkező, okosság és igazságszeretet tekintetében kipróbált” klerikusnak vagy világinak kell lennie (1435. k.). Jogait a házassági semmisségi perekről szóló új kánonok tartalmazzák (1677n. k.; 1676n. k. 1-2. §; 1680n. k. 1. §). Nyilvánvaló tehát a kötelékvédő erkölcsi - és így alapjában véve jogi - kötelezettsége is, hogy amennyiben a házasság érvénytelenségét kimondó ítéletet nem látja megalapozottnak, fellebbezést nyújtson be ellene20. Ezt jelenti ugyanis a kötelék védelme, ami tisztségének lényege. Ezt újabban Ferenc pápa is megerősítette, amikor az Apostoli Signatura plenáris ülésén 2013. november 8-án kijelentette, hogy a kötelékvédő köteles fellebbezni akár a Rota Romanához is az olyan döntés ellen, amelyet a házassági kötelék igazságával szemben sérelmesnek tart21. Ugyanő később is megismételte ezt, például a Pápai Gergely Egyetem Kánonjogi Fakultásához intézett beszédében 2015 január 24-én22. Megjegyzendő, hogy a Mitis Iudex a fellebbviteli fokon is lehetővé teszi az eljárás meggyorsítását, mivel elrendeli, hogy a felsőbb bíróság határozatban erősítse meg az előző fokon hozott ítéletet, „ha a fellebbezés nyilvánvalóan pusztán halogató jellegűnek tűnik” (1680n. k. 2. §). Eddig erre csak a házasság érvénytelenségét kimondó ítélet után volt lehetőség (az 1682. k. 2. § régi szövege szerint). Most a negatív döntést is meg lehet így erősíteni. A pusztán halogató jelleget azonban csak konkrét indokok alapján lehet megállapítani (vö. 1617. k.), különben sérül a fellebbező fél védelemhez való joga23. 19 Vö. Dignitas Connubii, art. 251 § 1-2 és art. 301; magyarul: id. kiad. 62 és 72. 20 Vö. 1432. k.; Dignitas Connubii, art. 56; magyarul: id. kiad. 23-24. 21 AAS 105 (2013) 1153. 22 AAS 107 (2015) 193; vö. DANIEL, W. L., The Abbreviated Matrimonial Process before the Bishop in Cases of "Manifest Nullity" of Marriage, in The Jurist 75 (2015) 539-591, 555. 23 Vö. BEAL, J. P., Mitis Iudex Canons 1671-1682, 1688-1691: A Commentary, in The Jurist 75 (2015) 467-538, 510-511.
