Kánonjog 18. (2016)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: A szent rend felvételére vonatkozó szabálytalanságok
A SZENT REND FELVÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYTALANSÁGOK 39 A szabálytalanságok meglétéről és terjedelméről a megyéspüspöknek vagy az illetékes elöljárónak erkölcsi bizonyosságra jutva kell döntenie. Ezek között - mint láttuk - találhatók olyanok, amiknek a megléte könnyebben megállapítható: pl. házas-e vagy sem, és van, ami nehezebben: az igazhitűség kérdése illetve a pszichés betegség. Van köztük olyan, ami nyilvánosan bizonyítható és van, ami nem. A már felvett rendek gyakorlásától a felszentelt személyt eltiltani csak jogilag bizonyított esetben lehet, azonban a rendek felvételétől visszatartani az illetőt elég az erkölcsi bizonyosság is. A CIC 18. kánon értelmében azokat a törvényeket, melyek büntetést állapítanak meg vagy a jogok szabad gyakorlását korlátozzák, szorosan kell értelmezni. Első olvasásra ez egyértelműnek tűnik a most tárgyalt témában is, azonban a törvény céljának figyelembe vételével nem feltétlenül kell a szoros értelmezést követni. A szoros értelmezés ugyanis azokban az esetekben alkalmazandó, ahol büntetést állapítanak meg, vagy a jogok szabad gyakorlását korlátozzák. Viszont a szabálytalanságok és akadályok nem büntetések, hanem a szent rend méltóságának a védelmét célzó előirások. Emellett, a rendet senkinek sincs joga felvenni, igy nem beszélhetünk a jogok korlátozásáról a rend felvételét tiltó esetekben. A szent rend felvételére - a többi szentséggel ellentétben - senkinek sincs joga, legfeljebb joga lehet kérni, ezért nem beszélünk a jelen esetben jogokról. Mindezek alapján az előírások szoros értelmezésének kötelezettsége sem a dolog büntetés vonaláról, sem pedig a jogok gyakorlásának korlátozása vonaláról nem tartható. Tény, hogy a 18. kánon nem írja elő, hogy a többi törvény tágan értelmezendő lenne, csak azt, hogy melyek értelmezendők szorosan, ezért ezek a kánonok is értelmezhetők szorosan, viszont az ilyen értelmezésük nem kötelező. Ezen túlmenően - mint fentebb már olvastuk - az 1029. kánon szerint csak azok szentelhetők fel, akik a saját püspökük vagy az illetékes nagyobb elöljáró józan megítélése szerint alkalmasak a szent szolgálata. Amennyiben egy megyéspüspök már a szemináriumba való jelentkezéskor megtudja, hogy a jelölt valami olyan szabálytalanság alatt van, ami miatt nem szentelhető vagy nem akarja felszentelni, már a szemináriumba sem köteles (sőt esetleg nem is célszerű) felvenni az illetőt. A CIC 1323-1324. kánonok számtalan mentő és enyhítő körülményt tartalmaznak. Kérdés, hogy a szabálytalanságok értékelésénél ezeket figyelembe kell-e venni. Meglátásunk szerint ezen körülmények értékelése sokkal inkább akkor célszerű, amikor az illetékes hatóságnak a szabálytalanságok alóli felmentésről kell döntenie, nem pedig akkor, amikor azok meglétéről. így a következmény alkalmazásánál az egyházi hatóság sokkal szabadabban dönthet, inkább a közösség javát, a bonum communis-t szem előtt tartva, míg a személyiségi jogok túlhangsúlyozása komoly károkat okozhat az egyházi közösségben. IX. További szabálytalanságok létrehozásának lehetősége Annak ellenére, hogy a CIC 1040. kánon szerint az 1041. és 1042. kánonokban felsorolt szabálytalanságokon és akadályokon kívül mások nem léteznek, mégsem mondhatjuk azt, hogy aki mentes az ezekben a kánonokban felsorolt akadályoktól,
