Kánonjog 18. (2016)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Egészségügyi témák a középkori egyházjogban
EGÉSZSÉGÜGYI TÉMÁK A KÖZÉPKORI EGYHÁZJOGBAN 15 Az újkorban aztán, a nagy földrajzi felfedezések hatására felfigyeltek arra is, hogy bizonyos népekre az alkohol erősebben hat, mint az európaiakra, sőt az európaiaknál könnyebben válnak függővé. XIV. Lajos korában Párizsban a Sorbonne teológus, egyházjogász és civil jogász professzoraiból álló „lelkiismereti tanács” (iConseil de conscience) működött, amely az állami és egyházi hatóságok számára erkölcsi és jogi állásfoglalásokat fogalmazott meg. A tanács egy 1662-ben kiadott döntését megerősítve és részletezve 1675-ben válaszolt arra a kérdésre, hogy szabad-e égetett szeszt eladni vagy ajándékozni a kanadai indiánoknak. Hosszú tapasztalat alapján tényként állapította meg, hogy a kanadai bennszülötteknek „olyan erős hajlamuk van a részegeskedésre, hogy pálinkából nem akarnak elfogadni kevesebbet, mint amennyi elegendő a lerészegedéshez, ezért nem akarnak más italok vásárlásáról tárgyalni, amíg pálinkához juthatnak, mert az gyorsabban és erősebben lerészegíti őket”62. Feltűnő, hogy a borból készült égetett szeszt részesítik előnyben az Új Hollandiából beszerezhető, gabonából készült pálinkával szemben, mert erősebb, és gyorsabban okoz részegséget63. Megfigyelték azt is, mégpedig a kanadai francia gyarmat alapításától fogva szakadatlan tapasztalat révén, hogy ezek a bennszülöttek addig nem józanodnak ki, amíg van mit inniuk, és hogy minden alkalommal lerészegednek, ha módjuk van rá64. Ittas állapotban pedig borzalmas bűncselekményeket követnek el egymás ellen. Megállapították, hogy „az Új Franciaországban élő bennszülöttek maguk mindig is annyira meg voltak győződve erről a gyengeségükről (...), hogy főnökeik gyakran kérvényt nyújtottak be a kormányzókhoz és a Tanácshoz, hogy tiltsák meg közöttük a pálinka értékesítését, mert hosszú tapasztalatuk volt azokról a nagy bajokról, amelyeket ez az ital a körükben okozott”65. A helyzet leírása érzékelteti, hogy a francia hatóságoknak reagálniuk kellett arra, amit ma az alkohollal szembeni gyengébb genetikai ellenálló képességnek nevezhetnénk. A kánonjogászok indokoltnak tartották, hogy a püspök az ilyen árucikkekkel kereskedőket egyházi cenzúrákkal sújtsa, a bűnt magát pedig fenntartott esetnek minősítse, ami alól a gyóntató papok nem adhatnak feloldozást, hanem csak maga a püspök vagy megbízottja66. A büntetés kiterjedt a nagykereskedőkre is, akik nem közvetlenül az indiánoknak, hanem a kiskereskedőknek adták el a szeszesitalokat67. Az erkölcsi megítélés alapját az a felismerés képezte, hogy a bennszülöttek - eltérően az európaiaktól - mindig és biztosan a teljes lerészegedésre használják a szeszesitalokat, vagyis aki nekik ezt árusítja, biztosan bekövetkező súlyos bűnökhöz nyújt segítséget. 62 De LAMET, (Adrien Augustin de Bussy) - FromaGEAU, (Germain), Le dictionnaire des cas de conscience, décidé suivant les principes de la morale, les usages de la discipline ecclésiastique, l’autorité des conciles et des canonistes, et la jurisprudence du Royaume, Paris 1740. I. 353. 63 VÖ. uo. 64 Uo. 352-353. 65 Uo. 354. 66 Vő. uo. 356. 67 Uo. 357.
