Kánonjog 17. (2015)

JOGGYAKORLAT - Hársfai Katalin: Házassági semmisségi perek a Római Rotán

Joggyakorlat 85 amit nem fog már felbolygatni egy perújítási eljárás és esetleg egy újabb, akár a korábbival ellentétes ítélet. Arról van szó, hogy a hívő elvárhatja, hogy az egyházi bíróságokon megfelelő szakmai képzettségű kánonjogászok dolgozzanak és az ügyében minden tekintetben mind anyagi jogi mind eljárásjogi vonatkozásban korrekt ítéletet hozzanak. A modem civil eljárásokban is ismert okiratba vetett bizalom elve, a személy ál­lapotot érintő eljárásokban, amely arra törekszik, hogy ha a hatóság által kiállított iratnak megfelelően alakítja a fél az életét, akkor elismeri és támogatja a félnek ezt a magatartását, aki bízik a bíróság, vagy más hatóság döntésében és azt végleges­nek tekinti. III. A III. FELHATALMAZÁS A harmadik felhatalmazás kifejezetten a celeritas iudiciorum -ot vagyis az el­járás gyorsaságát érinti, amennyiben az ítélet vagy határozat semmissége kérdésé­ben hozott Rota döntések ellen megtiltja a fellebbezést. Ezek a semmisségi pana­szok a helyi bíróságok első vagy másodfokú döntései ellen vannak előterjesztve vagy a fellebbezésben vagy önállóan és a Rota bírálja el. A semmisséget elbíráló Rota döntések ellen nem lehet fellebbezni. Nem vonatkozik tehát a tilalom a Rota ítéletei ellen előterjesztett semmisségi panaszokra, amelyeket az Apostoli Szigna- túra bírál el.11 IV. A IV. FELHATALMAZÁS A negyedik felhatalmazás ugyancsak a Rotán lévő perek gyorsabb intézésére irányul, eszerint a Rota dékánjának hatalma van - súlyos okból- felmentést adni a Rota Szabályai alól eljárási kérdésekben. Ez a szabály nem jelent újdonságot, a ká­nonjog történetében gyakran előfordult, hogy a pápák ilyen felhatalmazást adtak a Rota dékánjának az igazságszolgáltatás jobb megszervezése, javítása érdekében. Az utóbbi időben ezek a felhatalmazások, mindég Rescriptum ex Audientia Sanctissimi formában jelentek meg (pl 1995 szeptember 29-én, 1997 május 20-án, és 1998 augusztus 16-án). Az első12 a megkötött és el nem hált házasságok kérdé­sében rendkívüli eljárást engedélyezett (tulajdonképp XII. Piusz pápa 1952. októ­ber 11-én kiadott felhatalmazását erősítette meg) a második13 a dékánt felhatal­mazta arra, hogy a Rotához vonja érdemi döntésre az ügyet már az első foktól kez­dődően. A harmadik rendelkezés14 az igazságszolgáltatás irányítása feletti fel­ügyelettel volt kapcsolatos.15 11 MONETA, P., II rafforzamento delta Rota Romana, 11-12. 12 Kiadása: Ius Ecclesiae 9 (1997) 'ill (vö. CANOSA, J. hozzáfűzött magyarázatát: Sulié facoltà straordinarie del Decano della Rota Romana). 13 Kiadása: Quaderni studio rotale I (1998). 14 Kiadása: Quaderni Studio rotale VIII (2008) 97. 15 Részletesebben vö. MONETA, P., Il rafforzamento della Rota Romana, 17-18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom