Kánonjog 17. (2015)

TANULMÁNYOK - Artner Péter: A hitoktatás helye és szerepe a plébánián, különös tekintettel az egyházi iskolákkal való kapcsolatára

28 Artner Péter a felelős személyes döntésre és az Egyház teljes közösségébe.19 „(•••) Terméket­lenség veszedelme fenyegeti a hitoktatást, ha a katechument nem fogadja be egy olyan közösség, amely a hitből él.”20 „A segítségnyújtás, melyet a közösség bizto­sít a kezdőnek, átalakul a közösség teljes integrálódásává.”21 A katekézisnek tehát arra kell törekednie, hogy a plébániát a hívek közösségé­nek középpontjává tegye, mivel az eucharisztikus közösségben valósul meg a hí­vek egysége, ami Jézus Krisztus jelenlétének jele és ajándéka. A Catechesi Tradendae így fogalmaz: „a plébániának kell maradnia a hitoktatás elsődleges he­lyének. Újra meg kell találnia azt a rendeltetését, hogy családi együttlétek barátsá­gos és testvéri otthonává legyen, ahol a megkereszteltek és a megbérmáltak rádöb­benhetnek arra, hogy Isten népéhez tartoznak. Mert a plébánia nyújtja nekik az igaz tanítás kenyerét; itt törik meg számukra az Eucharisztiát a közös liturgikus cselekményben; innen kapnak küldetést minden nap arra, hogy - bárhol folyik is az életük - apostolkodjanak.”22 Egy plébánia akkor lesz valódi közösség, ha benne kisebb közösségek élnek (li­turgikus, énekes, ministráns vagy egyéb csoportok), melyek sajátos karaktereikkel és karizmájukkal az egyházközséget gazdagítják. Mindegyik csoportnak sajátos kateketikai jellege van azáltal, hogy a plébániai közösség életének egy sajátos ré­szét élik meg. A plébániai katekézis feladata az is, hogy bemutassa a különböző csoportok közösségi lehetőségeit, hogy mindenki megtalálja a lelki igényeinek megfelelő területet.23 V. A HITOKTATÁS FAJTÁI A hitoktatás nem csupán az ismeretanyag átadását jelenti, azon belül több, egy­máshoz szorosan kapcsolódó és egymástól el nem választható terület különböztet­hető meg. Ez a sorrendiség nem feltétlenül alá- és fölérendeltséget jelent, hanem inkább időbeliséget a hitben való elmélyülés során. A hitoktatás elsősorban a hit befogadására való alapvető nevelést jelenti, ideértendő a katekumenek felkészíté­se is, ami a hit közösségi élményének átadását és az egyházba (szorosabban véve a plébániai közösségbe) való betagozódást jelenti. Másodjára, ennek mintegy ki­egészítése, folytatása a szentségek felvételére való felkészítés (pl. az első gyónás­ra, elsőáldozásra és a bérmálásra előkészítő oktatás; jegyesoktatás: 1063. k. 2; ke­resztelés előtti oktatás 851. k., vö. 865. k. 1. §). Ahogy a Codex 843. kánon 2. §-a írja: „A lelkipásztorok és a többi krisztushívők egyházi feladatuknak megfelelően kötelesek gondoskodni arról, hogy azokat, akik a szentségeket kérik, az evangéli­um kellő hirdetésével és hitoktatással készítsék fel azok felvételére, az illetékes hatóságtól kiadott szabályok figyelembevételével.” A szentségek felvételére való 19 Magyar Kateketikai Direktórium, 1.8. 20 CT 24. 21 Dierctorium generale pro cathechesi, 69. 22 CT 67. 23 Magyar Kateketikai Direktórium, 4.1.2.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom