Kánonjog 17. (2015)
KÖNYVSZEMLE
124 KÖNYVSZEMLE ban történő összegzése vezeti be, majd rövid leírást olvashatunk magáról az oklevélről (az íráshordozóról, az okirat hitelesítésének módjáról, ill. további inscriptio-kró\ és azonosító jegyekről). Az oklevelek után három záradék átírása is helyet kap a kiadásban (pp. 349-351). A kötet végén találjuk a részletes és naprakész nemzetközi forrás és szakirodalmijegyzéket (pp. 353-364), amelyet csak elismeréssel tudunk illetni. Végül a névmutatót (pp. 367-389), a tanulmányokban tárgyalt kérdésekjól szerkesztett német (pp. 391-429) és szlovák összefoglalóját (pp. 430-463), az oklevelek regesztáival ellátva. C. Tóth Norbert, Lakatos Bálint és Mikó Gábor tanulmányokkal, mutatókkal, táblázatokkal ellátott oklevélkiadása az írott történelmi források klasszikus német és magyar forráskiadási technika pontosságát, körültekintőségét, szakmai felkészültségét idézi. Egyúttal jól mutatja, hogy a forrás- és intézménytörténeti kutatásoknak komoly létjogosultságuk van a történelmi örökség minél alaposabb feltárásában. SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem. ÁLVAREZ DE LAS ASTURIAS, N. (ed.), En la saludy en la enfermedad. Pastoral y derecho al servicio dei Matrimonio, Ediciones Cristianidad S.A., Madrid 2015, pp. 252 A család témakörének szentelt 2014. október 5 és 18 között ülésező III. Rendkívüli Püspöki Szinódus témájának bejelentése, annak egyes szakaszai, majd záró- dokumentuma közzététele a teológusok és kánonjogászok körében is a házasság kérdéskörének megszokottnál erőteljesebb vizsgálatához vezetett. Számos vélemény és tanulmány látott napvilágot, széles spektmmban értelmezve a házasság problémakörét a 21. században, különösen is reflektálva a kortárs társadalmi és szekuláris viszonyokra, valamint tendenciákra. Ez a folyamat rávilágitott arra is, hogy - amint az korunkban más területeken is világosan megmutatkozik - az egyes stabil, letisztult dogmatikai, erkölcsteológiai és kánonjogi kategóriák kellően elmélyült ismerete, továbbá mindezeknek a kinyilatkoztatáson nyugvó alapja, nem elégségesen ismert, nemcsak a laikusok, hanem a felszentelt szolgálattevők körében sem. A világi társadalomban megmutatkozó, objektiven létező jelenségek és irányzatok megkivánják az Egyház tanításának megfelelő - érthető - formában történő kifejtését, anélkül, hogy az Egyház Krisztustól kapott küldetése, azaz a lelkek üdvösségének az előmozdítása sérülne. A házasság és a család alapvető kérdése folyamatosan jelen volt az egyházi igehirdetésben. Krisztus önmaga adja meg a támpontokat az írások értelmezéséhez, és erre az alapra építenek az egyházatyák, de az így kikristályosodó tradíció kerül megfogalmazásra az egyes területi, ill. egyetemes zsinatokon is. Az Egyház a megtérő népek házasságról és családról alkotott különböző szokásai, hagyománya és felfogása ellenére is a kinyilatkoztatásban rögzített-isteni jogon nyugvó-tanítását hirdeti, amely aprólékos kifejtést nyer a skolasztika nagy klasszikusai által,
