Kánonjog 16. (2014)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A keleti liturgiák reformja a Sacrosanctum Concilium után - Teológiai és jogi szempontok
KÁNONJOG 16(2014)7-18. ERDŐ Péter A KELETI LITURGIÁK REFORMJA A SACROSANCTUM CONCILIUM UTÁN Teológiai és jogi szempontok I. A KELETI LITURGIÁK A II. VATIKÁNI ZSINAT OKMÁNYAIBAN; II. A SZENTSZÉK DOKUMENTUMAI A KELETI LITURGIÁKRÓL A ZSINAT UTÁN; III. A LITURGIA ÉS A SZENTSÉGEK A KELETI KATOLIKUS EGYHÁZAKBAN: l.A pneumatológiai szempont, 2. Kapcsolatok a nem katolikus keresztényekkel a liturgia és a szentségek területén', IV. ÖSSZEGZÉS I. A KELETI LITURGIÁK A II. VATIKÁNI ZSINAT OKMÁNYAIBAN A Sacrosanctum Concilium kezdetű liturgikus konstitúció ritkán szól kifejezetten a keleti egyházak liturgiájáról. Hangsúlyozza azonban, hogy „a liturgia megújítása, fejlődése és korszerűsítése érdekében szükséges, hogyjobban érvényesüljön a Szentírásnak az a bensőséges és élő szeretete, melyről mind a keleti, mind a nyugati szertartások tiszteletreméltó hagyománya tanúskodik” (SC 24). A keleti rítusok külön említése tehát a szent liturgia biblikus vonatkozásának kapcsán jelenik meg. Ám a rítusokról a zsinat többféle értelemben beszél. A sok említés gyakran a római rítustól különböző liturgikus hagyományokra utal. Hangsúlyoznunk kell, hogy a zsinat liturgikus konstitúciója a liturgikus reformot magának a zsinatnak az átfogó programja keretében kívánja ábrázolni. Ezt a programot már XXIII. János pápa Ad Petri Cathedram kezdetű enciklikája felvázolta1. Maga a zsinatot megelőző liturgikus mozgalom is több volt, mint az isten- tiszteleti kifejezési formák tökéletesítésének kísérlete. Ezt a mozgalmat ugyanis az a kívánság vezérelte, hogy „megújítsa a keresztény gondolkodást és életet a liturgiából fakadó források segítségével”2. A Sacrosanctum Concilium hivatalos szövege pedig kijelenti: „A Szent Zsinat, mivel azt a célt tűzte maga elé, hogy a keresztény életet a hívőkben napról napra gyarapítsa, a változásnak alávetett intézményeket korunk szükségleteihez jobban alkalmazza, mindazt, ami a Krisztusban hívők egységét előmozdíthatja, támogassa; és mindazt, ami mindenkinek az Egyház kebelébe való meghívására szolgál, megerősítse, különleges feladatának tekinti a liturgia megújítását és ápolását is”(SC 1). Ennek az általános szándéknak az alapján hangsúlyozza a zsinat, hogy a liturgikus konstitúcióban meghatározott normák és elvek között számos olyan található, amelyet „mind a római rítusra, mind a többi rítusokra lehet és kell is alkalmazni” (SC 3), bár a gyakorlati normá1 IOANNES XXIII, Litt. Enc. Ad Petri Cathedram (29 iun. 1959): AAS 51 (1959) 497-531. 2 JUNGMANN, J. A., Konstitution über die Heilige Liturgie (Constitutio de sacra liturgia). Einleitung und Kommentar, in Das Zweite Vatikanische Konzil. Konstitutionen, Dekrete und Erklärungen. Lateinisch und Deutsch. Kommentare, I. Freiburg-Basel-Wien 1966. 15.
