Kánonjog 16. (2014)
KÖNYVSZEMLE
Könyvszemle 131 SCHANDA, B., Állami egyházjog. Vallásszabadság és vallási közösségek a mai Magyar jogban [Ecclesiastical Law: Religious Freedom and Religious Communities in the Hungarian Contemporary Law], Budapest 2012; REES, W. — ROCA, M. - SCHANDA, B. [Hrsg.], Neure Entwicklungen im Religionsrecht europäischer Staaten, Berlin 2013; SCHANDA, B. (ed.), The mutual roles of religions and state in Europe, Trier 2013; TORRÓN, J-M., Religion and Law in Spain, Alphen aan den Rijn 2014), azonban ezek a publikációk megmaradtak az alkotmányjog keretem belüli interpretáció szintjén. Szuromi professzor és Dr. Ferenczy felhasználták a római jogi és az európai jogtörténeti hagyomány áttekintését annak a megvilágítására, hogy létezik egy kétségbevonhatatlan alap a vallás és lelkiismereti szabadság modem formájának elfogadására és megfelelő biztosítására. Természetesen a kötet főként a magyarországi jogi helyzettel foglalkozik, összehasonlítva azt a hatályos kánonjogi normarendszerrel. Ismert, hogy a magyar állami egyházjog jelentősen módosult 1990 után, majd hasonló jelentős változtatások következtek be 2010-től kezdődően. Ez sajátos értékkel ruházza fel a magyar és kánonjogi rendszer összehasonlítására irányuló új monográfiát, amely egészen 2014. március 15-ig követi az új jogalkotást. Az alapvető témák (A ius commune mint az Európa-jog alapja [17-30]; Az egyház és állam kapcsolatainak átalakulása Közép- és Kelet-Európábán az 1990 utáni jogalkotás tükrében [3146]; Szempontok az államilag elismert egyházi házasság kérdéséhez [47-69]; A természetes személy jog- és cselekvőképessége és a szerzetesi intézményben letett fogadalom [70-88]; A természetes személy jogképességének megszűnése [89-106]; Az egyházi személyek utáni öröklés [107-116]; A kegyes alapítványok léte és jogi személyisége [117-130]; Non-profit szervezetek-e a Magyarországon bejegyzett egyházak? [131-140]; A katolikus egyházi személyek foglalkoztatásának sajátos helyzete a mai magyar jogban [140-149]; Az egyházi személyek alkalmazásának munkajogi vonatkozásai Magyarországon [150-161]; A katolikus egyházi felső- oktatás [162-178]), amelyek részletes kifejtésre kerülnek, alapvető segítséget nyújtanak mindenki számára, aki meg szeretné érteni az Egyház és az állam modemkapcsolatrendszerét, a vallásszabadság jelentését, és mindennek a szükségességét a modem társadalmon belül; különösen a magyar elválasztási modellt és azokat az alapvető intézményeket és jogi helyzeteket, amelyek a vallásgyakorlás mindennapi jogi kereteit formálják. Szuromi Szabolcs Anzelm és Ferenczy Rita precíz, világos és logikus kötete egy új módszert vezet be az állami egyházjog területének tudományos elemzéséhez, a két Szerző pedig meggyőzően igazolja, hogy ez az új módszer jelentősen hozzá tud járulni a magyar és az európai jogtudományhoz. Csak remélhetjük, hogy a most megjelent mű nemsokára angol fordításban is olvasható lesz, így tovább gazdagíthatja az európai jogi kultúrát. LEFKÁNITS György
