Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Mitták Tünde: A világi rendek alapításának jogi kérdései a latin egyházban, különös tekintettel a Ferences Világi Rendre
A VILÁGI RENDEK ALAPÍTÁSÁNAK JOGI KÉRDÉSEI A LATIN EGYHÁZBAN... 75 alapján a tagok megtartják a keresztségben kapott nevüket, akiket világi ferenceseknek nevez, illetve akik bevezetés és egyéves képzés után tesznek fogadalmat.51 A Ferences Világi Rend saját jogi szabályaihoz tartozik még az Általános Konstitúciók, a Szertartáskönyv és a részleges Statútumok is, amelyek másodlagos törvények. Az alaptörvény gyakorlatba vitelének irányelveit az Általános Konstitúciók mutatják meg, amelyet a rend - összhangban a hatályos Egyházi Törvénykönyvvel - 1999 októberében, a Madridban tartott Általános Káptalan alkalmával hagyott jóvá. A Megszentelt Elet Intézményeinek és az Apostoli Elet Társaságainak Kongregációja a 2000. december 8-án kelt dekrétumában hagyta jóvá és erősítette meg a szöveget, ami a levéltárban őrzött olasz nyelvű példánnyal egyező tartalmú.52 Az országos közösségek saját Statútumokkal rendelkeznek, míg a regionális és helyi társulatok a felsőbb szint tanácsa által jóváhagyott Statútumokkal rendelkezhetnek.53 A rendbe való felvétel szertartása a Szertartáskönyvnek megfelelően történik. ÖSSZEGZÉS A középkorban megerősödő koldulórendek és vagus szerzetesek elterjedése vezetett el arra a felismerésre, hogy a szerzetesség számára is szükséges egyfajta centralizáció, így a szerzetes intézmények alapításának feltételrendszere folyamatosan szigorodott, majd központilag is szabályozott keretek közé került. Az intézményalapítás kritériumai azonban korfüggők, az adott társadalmi környezetben való adekvát feltételrendszerre épülnek. A sokak által „sötét középkornak” nevezett történelmi kor egyáltalán nem arról tanúskodik, hogy ebben az időben csupa rossz és elmarasztalandó egyházi intézkedés történt. Az érett középkorban a szerzetesrendek alapítását tiltó zsinati rendelkezések ellenére is számos új rend kapott pápai megerősítést (pl. ferencesek, dominikánusok, kármeliták, valamint különböző szabályozott kanonokrendek). Ebben az időben zajlottak mind Keleten, mind Nyugaton a reformtörekvések, ekkor alakult ki igazán a szerzetes intézmények jogi szabályozása és a szerzetesirodalom is virágzásnak indult. A modem kori kodifíkációs törekvések eredményeképpen megtörtént a meglévő intézmények jól körülhatárolt és definiált kategorizálása. A hatályos jog szerint kettős tipológia érvényesül. Az egyes életformák vagy a megszentelt élet intézményeihez tartoznak (szerzetes intézmények és világi intézmények) vagy ahhoz hasonlatosak (apostoli élet társaságai). A világi rendek (régen világi harmadrendek) a szerzetes intézmények mellett és szellemében kialakult társulások, saját belső jogi szabályokkal. Minden világi rend alaptörvénye jogi tekintetben univerzális. A ferences világiak ezt regulának, mások általában alapszabálynak nevezik. A konstitúciók és statútumok a másod51 VÁRNAI J. (szerk.), Kézikönyv a Ferences Világi Rend életéhez, 67-78. 52 T. 144-1/2000. iktatószám alatt. 53 Az országos Statútumot a Ferences Világi Rend Nemzetközi Tanácsának elnöksége hagyja jóvá.
