Kánonjog 15. (2013)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A katolikus lelkipásztor ökumenikus érzékenysége és kánonjogi garanciái

60 Kuminetz Géza Hogy a katolikus hívek és pásztorok készek is legyenek az ökumenizmus gyü­mölcsöző művelésére, ezért a papképzésben és a katekéta képzésben külön tan­tárgynak kell helyet kapnia, mely az ökumenizmus problémáját fejti ki. Ökumenikus tevékenység a kultikus életben: Itt közelebbről a communicatio in spiritualibus és a communicatio in sacris lehetőségeiről van szó.29 Az előbbi a kö­zös imádságot, a közös istentiszteleten való részvételt jelenti. Katolikus részről a templomok mindig nyitva állnak a hívek és az érdeklődők előtt, s a liturgikus tevé­kenység idejére a belépés teljesen ingyenes. A közös istentiszteletek idejét, rend­jét, a közös liturgikus szövegek megalkotását az érintett keresztény közösségek közösen alakítják ki. Minden ökumenikus megmozdulás előtt az érintett felekeze­tek képviselőinek meg kell egyezniük a közös program témájában és lebonyolítá­sának módjában. Ami pedig a communicatio in sacris lehetőségeit illeti, a kereszt- ség kölcsönös elismerése a legfontosabb tény. Itt az ökumenikus érzékenység ab­ban is megnyilvánul katolikus részről, hogy pontos kritériumai vannak a kereszt- ség katolikus egyházban történő kiszolgáltatásának. Gyermek keresztelésekor fi­gyelembe kell venni a szülők akaratát. Ha például protestáns szülők gyermekét ka­tolikus személy vagy pásztor kereszteli meg a szülők tudta nélkül vagy ellenére, e ténynél fogva nem válik a megkeresztelt személy automatikusan a katolikus egy­ház tagjává. Alapelv, hogy minden krisztushívő a saját közösségében hallgatja Is­ten igéjét, veszi fel az üdvösség szentségeit, s él a megszentelés ottani eszközeivel. Kivételesen, járulhatnak nem katolikusok katolikus pásztorhoz az Eucharisztia vételére, a bűnbocsánat és a betegek kenete szentsége vételéhez, feltéve, ha a vo­natkozó szentséggel kapcsolatban azt hiszik, amit a katolikus egyház hisz. Hason­lóan katolikusok jámlhatnak ugyanezen szentségek vételéhez nem katolikus pász­torokhoz, feltéve, ha abban a nem katolikus közösségben a kiszolgáltató a katoli­kus egyház szerint érvényesen felszentelt pap. Ugyancsak érvényes és szentségi házasságot köthetnek katolikusok és nem katolikus megkereszteltek, feltéve, ha a katolikus fél kifejezi készségét, hogy erejéhez képest mindent megtesz születendő gyermekei katolikus neveléséért. Ezt azonban olykor fel kell áldozni a házastársi kötelék, a családi béke oltárán. A nem katolikus krisztushívők is részesedhetnek, ha kérik, a katolikus egyház illetékeseitől, az áldásokból. Élő vagy elhunyt keresz­tényekért, vagy bajok idején - amennyiben nem ellenkezik a más egyházak és egyházi közösségek és lelki vezetőik szándékával - végezhetők nyilvános imádsá­gok litániákban vagy más liturgikus szertartás könyörgéseiben, de a szentmise ká­nonjában nem.30 Az együttműködés egyéb lehetőségei: Az ökumenikus direktórium e területen főleg a Szentírással való közös foglalkozást, a közös liturgikus szövegek megalko­tását, a katekézisben, a felsőoktatásban, a teológiai kutatásokban való együttmű­ködést, a kórházi, börtön, hadsereg, stb. pasztoráció, a missziós tevékenység kö­zös koordinálását, illetve a más vallásúakkal folytatott dialógus, a társadalmi és kulturális életben, végül a tömegtájékoztatási eszközök használatában való 29 A communicatio in sacris témát lásd bővebben: KUMINETZ, G., A communicatio in sacris ti- lalmának kötelezettsége, in KUMINETZ, G., Klerikusok kézikönyve, Budapest 2012. I. 643-659. 30 Vö. Ökumenikus Direktórium, 121.

Next

/
Oldalképek
Tartalom