Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról 25 „érseki” helynök volt93. Ugyancsak szükségesnek tartották, hogy az általános helynök ugyanarra a helyre kapja a kinevezését, ahol a püspök székhelye van94. A budapestiek kérése volt az is, hogy a helynök egyben bíróságot is vezessen a fővárosban a házassági ügyek számára95. Ezért a helynökséget alapító határozat egyben a helynök elnökletével szentszéki bíróságot is létesít a házassági ügyekre és egyszersmind kinevezi annak tisztségviselőit96. E bíróság azonban - mely működését 1893. január 1-én kezdte meg97 - nem alkotott egy fórumot az érsek bíróságával, hanem ítéletei után másodfokon az érseki bírósághoz, harmadfokon pedig a prímási főszentszékhez lehetett fellebbezni98. A budapesti helynök egyházkormányzati hatalmának természetéről a határozat a szakirodalom alapján kijelenti, hogy az delegált joghatóság99, eltérően az általános helynökétől, akinek rendes hatalma van100. A gyakorlatban tehát a II. Vatikáni Zsinat által az egyetemes egyházban bevezetett „püspöki helynöki” tisztséghez101 hasonló szerepkör jött létre, azzal a különbséggel, hogy a mai püspöki helynökök rendes hatalommal (potestas ordinaria) rendelkeznek. A fővárosiak azt is kívánták, hogy az érseki helynök felszentelt püspök legyen102. Első budapesti helynökké Vaszary Kolos prímás Cselka Nándor választott püspököt, felhévizi prépostot és esztergomi főszékesegyházi kanonokot nevezte ki, aki 1893. január 19-én segédpüspöki kinevezést is kapott; ugyanabban az évben, május 11-én a budapesti belvárosi templomban szentelték püspökké. A későbbiekben a budapesti általános helynökök gyakran papok voltak püspöki ordo 93 Circulares litterae dioecesanae anno 1892, 163-164. Vaszary prímás határozata hivatkozik Paul Laymann (in VI 1. 13. 1) kommentárjára, Peter Leuren és Marie Dominique Bouix műveire. 94 Circulares litterae dioecesanae anno 1892, 164. Hivatkozással Pirhingre, vő. PIRHING, E., Ius canonicum in V. Libros Decretalium distributum, nova methodo explicatum, Lib. I, tit. XXVIII, Sectio 2, § 1, nr. 29 (ed. Dilingae 1674) I. 518; és Maupied-re, vö. Maupied, F., luris canonici universi...compendium, Parisiis 1863. I. 792. (Pars III, Lib. III, Sectio III, cap. 3, § 4, nr. 3): Omnes doctores notant, quod Episcopus Vicarium Generalem constituere debet in eodem loco, ubi sedem habet (...). 95 Circulares litterae dioecesanae anno 1892, 163: XXV. Nr. 6890. 96 Circulares litterae dioecesanae anno 1892, 169-171. 97 Circulares litterae dioecesanae anno 1892, 171. 98 (...) Appellationes a decisionibus et sententiis Consistorii huius fient ad Consistorium Vicarii Generalis Strigoniensis, a huius vero Consistorii decisionibus ad Sedem Primatialem (...). Circulares litterae dioecesanae anno 1892, 166. 99 (...) habebit jurisdictionem a jurisdictione Episcopali divisam, eamque delegatam (...). Circulares litterae dioecesanae anno 1892, 163. 100 (...) verior ac probabilior et sacris canonibus conformior sententia esse videtur, quae asserit, Vicarium generalem Episcopi habere jurisdictionem ordinariam, non delegatam (...) PIRHING, E., Ius canonicum, Lib. I, tit. XXVIII, Sectio 2, § 2, nr. 35: I. 520, majd hozzáfűzi: ez abból is látszik, hogy az általános helynöktől (amikor bíróként ítélkezik) nem lehet a püspökhöz fellebbezni. A delegátustól viszont a delegálóhoz lehetséges a fellebbezés. Vagyis Vaszary prímás határozata szerint lényeges a különbség az általános helynök és a budapesti helynök joghatóságának jellege között. 101 II. Vatikáni Zsinat, Decr. Christus Dominus 27; CIC 403-411. kk. 102 Circulares litterae dioecesanae anno 1892 ad clerum Archi-dioecesis Strigoniensis, Strigonii 1892. 163: XXV. Nr. 6890.
