Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról 23 IV. AZ EGYHÁZMEGYEI HOVATARTOZÁS BUDA FELSZABADÍTÁSÁTÓL AZ I. VILÁGHÁBORÚIG A török kiűzése után az egyházmegyei határok elmosódása miatt viták támadtak egyes területek (plébániák, illetve települések) hovatartozását illetően. A főváros területén lévő exempt plébániák felett az esztergomi érsek joghatóságát ebben az időben néha a veszprémi püspök is vitatta78, Althan Mihály Frigyes váci püspök pedig még Pest hovatartozását is tisztázni akarta, mert úgy vélte, komoly bizonyítékai vannak arra, hogy a város egykor a váci püspökséghez tartozott. Ám - mint említettük - még a pápai oklevelek is használták a környező egyházmegye nevét helymegjelölésre más joghatóság alá tartozó plébániák esetében is. Vagyis e tekintetben nem a területi hovatartozás, hanem a joghatósági helyzet a döntő. A töröktől felszabadult települések, illetve plébániák egyházmegyei hovatartozását illetően érvként hozták fel - pl. Szeged esetében -, hogy a helyi ferences házfőnököt ki bízta meg helynöki teendőkkel, másrészt hogy tizedet szedett-e valaki olykor a területről, vagy hogy a búcsúkat hirdető pápai bullák (pl. 1638-ban, 1649-ben, 1659-ben) milyen egyházmegyében lévőként említik a települést79. Jogfolytonosság alapján követelte Althan Pestet, de III. Károly király80 és XIII. Benedek pápa az esztergomi érsekség javára döntött81. Buda (vagyis Óbuda is) és Pest tehát (így a területükön lévő plébániák is) „királyi alapítás révén kezdettől az esztergomi érsek fönnhatósága alá tartoztak”82 83. Sajátos jogállásukban részesedtek a török idők után területükön kialakított plébániák is. 1703-ban Kőbányát Pesthez csatolták81. 1770-ben Szentjakabfalvából Újlak lett84. A felvilágosodás korában már az uralkodók is az egyházi szervezet áttekinthetőbb, gyakorlatiasabb kialakítására törekedtek. Ennek a szempontnak adott helyt a Congregatio super fmium regundorum döntése nyomán VI. Pius pápa, amikor 1776. március 23-án kiadott, „Inscrutabili divinae providentiae” kezdetű brévéjében85 Mária Terézia kérésére a magyarországi exempt plébániákat többnyire a helyi megyéspüspökök joghatósága alá helyezte. E plébániák felsorolásában Buda és Pest plébániái nem szerepeltek86. A brève az esztergomi érsek joghatósága alól kivonja 78 Pl. Esztergom, Prímási Levéltár, Archivum Ecclesiasticum Vetus (AEV) Nr. 391. Vö. Beke M., A katolikus egyház szervezötevékenysége Pesten a török uralom alóli felszabadítás után a XVIII. században, in Magyar Sión. Új folyam 2/XLIV (2008) 60. 79 Vö. Reizner J., Szeged története, I-IV. Szeged 1899-1900. I. 278-294. 80 1729. február 20-án kiadott rendeletében. Vö. REIZNER J., Szeged története, I. 295. 81 REIZNER J., Szeged története, 42. 82 HERVAY F. - VlCZIÁN J. - MÉSZÁROS I. - DIÓS I., Budapest, in Magyar Katolikus Lexikon, II. Budapest 1993. 84. 83 HERVAY - VlCZIÁN - MÉSZÁROS - Diós., Budapest, 84. 84 HERVAY - VlCZIÁN - MÉSZÁROS - DIÓS., Budapest, 84. 85 Kiadása: Bullarii Romani continuatio Summorum Pontificum Clementis XIII, Clementis XIV, Pii VI, Pii VII, Leonis XII et Pii VIII constitutiones, collegit BARBÈRI, A., Romae 1842. V. 209-210. 86 Vö. DIÓS I., Exempt plébánia, in Magyar Katolikus Lexikon, III. Budapest 1997. 447.
