Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Ujházi Lóránd: A valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága és aktualitása napjainkban
82 Újházi Lóránd Következtetések A valláskülönbség házassági akadálya egy tisztán egyházjogi intézkedés, amelyet a Katolikus Egyház hitvédelmi szempontok miatt vezetett be.59 Az akadály történelmi fejlődése azt bizonyítja számunkra, hogy mind a terjedelem, mind a joghatás vonatkozásában hosszú és területenként eltérő megítélés alá esett a katolikusok és a nem keresztények házassága. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nem keresztény vallási közösségek differenciált megítélése nem előzmények nélküli, és erre ma is szükség van. A vallási különbségek megítélésénél figyelembe kell venni az adott vallás kulturális elemeit éppúgy, mint a házasságról, annak lényegi tulajdonságairól és céljairól alkotott felfogását. Továbbá a házassági akadály alóli felmentésnél, különösen is a kialakított gyakorlat szempontjából észre kell venni, hogy sok esetben egy konkrét valláson belül sem lehet egységes irányról beszélni. Minden vallás rendelkezik erőteljesebb, fundamentalista, illetve mérsékelt irányzatokkal. Ez különösen is igaz az „iszlám” vallással kapcsolatban, amely tagadhatatlanul egyre jelentősebben van jelen az észak atlanti térségben. Az iszlám vallás és az iszlám-katolikus házasságok differenciált megítélése és az akadály alóli felmentés megadására vonatkozó átgondolt szabályozás és ezt követő gyakorlat kialakítása elkerülhetetlen. E tekintetben a Katolikus Egyház számára jelentős segítséget jelenthet az az elmúlt években megnövekedett szakirodalom, amely az iszlám vallást átfogóan és az egyes irányzatait részleteiben mutatja be. A Katolikus Egyházban kereszteltek vonatkozásban XVI. Benedek pápa hivatalos döntése megerősítette a semel catholicus semper catholicus elvet, mely szerint a házassági akadály azok vonatkozásában is fennáll, akik a Katolikus Egyházat valamilyen külső és igazolható formában elhagyták, amely természetesen nem képes megváltoztatni a Katolikus Egyházban történt megkeresztelkedésük eltörölhetetlen jellegét. Az 1086. kánon 1. §-ból törölt és az új Kódex kihirdetése óta sokszor félreértésre okot adó formális aktus fogalma, pontosan tükrözi az Egyház stabil hitbeli és fegyelmi meggyőződését a Katolikus Egyházhoz tartozás tekintetében. 59 Vö. NavARRETE, U., Commento pastorale e canonico, in Periodica 90 (2001) 647-659.
