Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Ujházi Lóránd: A valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága és aktualitása napjainkban
A Valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága... 77 k. 1 °-val szemben már nem írj a elő, hogy a megadásához legyen meg a morális bizonyosság, arról hogy az előírt feltételek valóban megvannak a gyermekek katolikus kereszteléséhez és neveléséhez, illetve a katolikus fél hitének a megőrzésé- hez.40Mindennek ellenére ma is fel kell tételeznünk, hogy a morális bizonyosság ma is feltétele az egyházi hatóság intézkedésének (90. kán.). Ez akkor is igaz, ha az ordinárius a körülményekről, a felekről és a gyermekek jövőbeli neveléséről szóló információk tekintetében ki van szolgáltatva azoknak az információknak, melyeket számára a helyi lelkipásztorok jutatnak el. A katolikus fél ígérete és a nem keresztény fél tudomásulvétele még nem jelenti, hogy a katolikus fél a jövőben be is fogja tudni tartani az ígéretét. Lehetnek előre nem látott és csak később fellépő kényszerítő körülmények, mikor a gyermekeket nem tudja a Katolikus Egyházba keresztelni és nevelni. Ezt támasztja alá az 1125. kán. l°-nak a szóhasználata is. Ez ugyanis azt írja elő, hogy a katolikus fél tegyen ígéretet, hogy erejéhez képest mindent megtesz, hogy a gyermekeket a Katolikus Egyházba kereszteli és neveli. Mivel lehetetlenre senki nem kötelezhető, a házasság során fellépő objektív nehézségek miatt az ígéretek be nem tartása, nem érinti a valláskülönbség akadálya alól adott felmentés és így a házasság érvényességét sem (125. kán.). Mikor objektív erkölcsi vagy fizikai lehetetlenség lép fel, nem lehet a katolikus szülőkre vonatkozó büntetőjogi kánont sem alkalmazni (1366. kán.). Az 1366. kán. ugyanis a gyermekek katolikus keresztelésére és nevelésére vonatkozó kötelezettség elhanyagolása esetén kánoni büntetést helyez kilátásba.4' Ezt azonban csak akkor lehet számon kérni, ha nem lép fel olyan körülmény, amely a katolikus fél ígéretének végrehajtását lehetetlenné teszi. A katolikus fél ígéretének és a nem keresztény fél értesítésének módját az egyes püspöki konferenciák pontosabban meghatározhatják (1126. kán.). A külső fórumon való bizonyíthatóság érdekében a legtöbb országban - Magyarországon is - a katolikus fél írásban tesz ígéretet, melyet a meg nem keresztelt félnek felolvasnak. Az aláírt ígéretet a felmentési kérelemmel együtt jutatják el az ordináriusnak.42 Ugyancsak sajátos előírás, hogy a felmentés megadása előtt a „jogalkotó” kéri, hogy mindkét felet tanítsák meg a házasság sajátos céljaira és lényegi tulajdonságaira, illetve, hogy ezeket a célokat és tulajdonságokat egyik fél sem zárhatja ki (1125. k.3°). A kérés logikus, hiszen különböző valláshoz tartozó személyek házasságról, a házasság lényeges tulajdonságairól és céljairól alkotott képe nagyon eltérhet a Katolikus Egyház tanítástól. Ez pedig a házasság „természetjogi” alapjait és így az érvényességet is érintheti. 40 Vö. KNECHT, A., Handbuch des Katholischen Eherechts, Freiburg 1928. 399-400. 41 De Paolis, V. — CITO, D., Le sanzioni nella Chiesa, Roma 2008. 304. 42 MARTIN De Agar, J.T., Le competenze della Conferenza Episcopale: can. 1126 e 1127 § 2, in I matrimoni misti, Città del Vaticano 1998. 147-148.
