Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Ujházi Lóránd: A valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága és aktualitása napjainkban
A Valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága... 71 zasságkötés alkalmával mindkét félnek ígéretet kellett tenni a gyermekek katolikus keresztelésére és nevelésére.17 A missziós területek kérdésével foglalkozó 1749. február 9-én kiadott Singularis Nobis kezdetű konstitúcióban XIV. Benedek pápa (1740-1758) a katolikusok és nem keresztények közötti házassági akadályt, érvénytelenítő akadálynak ítéli.18 II. AZ AKADÁLY TERJEDELME Az akadály terjedelmének bemutatását az 1917-es Egyházi Törvénykönyv módosításainak bemutatásával kezdjük, mivel a régi törvénykönyv sok tekintetben már a hatályos Kódex terminológiájával, tény- és jogállásával dolgozott. A kodifikáció jelentős újdonságot vezetett be az akadály terjedelme tekintetében. A régi CIC ugyanis nemcsak egyértelműen kimondta, hogy a valláskülönbség házassági akadálya alatt azt a tényállást értjük, amely egy megkeresztelt és egy meg nem keresztelt közötti házasságkötés esetén fennáll, hanem azt is tisztázta, hogy a megkereszteltnek a Katolikus Egyházba kereszteltnek, vagy más felekezet- be történt érvényes keresztsége után a Katolikus Egyházba felvettnek kell lennie (CIC [1070] kán. 1. §). A kodifikációt megelőzően ugyanis a Katolikus Egyház a valláskülönbség akadályát olyan esetekre is értette mikor a keresztény fél nem is a Katolikus Egyház közösségéhez tartozott. így az egyház a CIC (1917) hatályba lépése előtt (1918. május 19.) azoknak a nem katolikus keresztényeknek a házasságát is érvénytelennek tekintette, akik nem kereszténnyel felmentés nélkül kötöttek házasságot.19 A változtatást elsősorban az a szándék vezette, hogy a Katolikus Egyház ne tekintse érvénytelennek azokat a házasságokat, melyeket nem katolikus keresztények nem keresztényekkel kötnek. Másrészt az említett házasságkötések a Katolikus Egyház által ellenőrizhetetlenek voltak, nem is szólva arról, hogy a nem katolikus keresztények nem foglalkoztak azzal, hogy mi a Katolikus Egyház véleménye az ő házasságukról.20 Mivel azonban a CIC (1917) 1070.kán. 1. §-a röviden fogalmazott, ez lehetőséget biztosított a törvénykönyv magyarázóinak az eltérő értelmezésekre. A kánon ugyanis csak annyit mondott, hogy érvénytelen az a házasság, amelyet a Katolikus Egyházba keresztelt, vagy eretnekségből illetve szakadárságból (érvényes keresztsége után) oda felvett személy nem kereszténnyel köt. A kánon rövidsége miatt több szerző úgy vélte, mivel a nem katolikus keresztényekről a kánonban kife17 D’Auria, A., Gli impedimenti matrimoniali, 105. 18 Vő. Benedictus XIV, Const. Singularis Nobis (9 feb. 1749): Gasparri, P. - SERÉDI, J. (ed.), Codicis luris Canonici Fontes, Romae 1935. II, nr. 394, § 20. 19 Vö. WOYWOD, S. - SMITH, C., A Practical Commentary on the Code of Canon Law, London 1952. 712. A régi törvénykönyv egyes magyarázói fenntartották azt a véleményt, hogy a protestánsok és a nem keresztények közötti házasság, bár érvényes, de a hit védelme miatt továbbra sem „megengedett.” A keleti nem katolikusok nem kereszténnyel kötött házasságának érvényessége attól függ, hogy az adott keleti közösség hogyan tekint erre a tényállásra; vö. Gesetzbuch des kanonischen Rechtes Erklärung der Kanones, Wien-Zürich 1940. II. 266 (JONE, H.). 20 SIPOS I., Házasságjog rendszere, 188-200.
