Kánonjog 14. (2012)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az Eucharisztiára vonatkozó kánoni normák teológiai alapjai

50 KUMINETZ GÉZA Eucharisztiával kapcsolatos téves felfogásokat (melyek szinte az eddigi összes té­vedést tartalmazzák), melyek ismét lábra kaptak. így ellentétes a katolikus felfo­gással az, hogy 1) „minden keresztény közösség, pusztán azáltal, hogy Krisztus nevében egybegyülik, rendelkezik minden hatalommal, amit Krisztus adott egy­házának. 2) Annak állítása, hogy az egyház olyan értelemben apostoli, hogy min­den megkeresztelt utóda az apostoloknak, s így az eucharisztia alapításának az apostolokhoz intézett szavai is mindenkinek szólnak. 3) Az egyetemes és a szolgá­lati papság közti lényegi különbségnek, vagyis annak tagadása, hogy a kereszté­nyek egyetemes papsága és a szolgálati papság a Krisztus papságában való része­sedés tekintetében különböznek egymástól. 4) Annak állítása, hogy minden - bár­milyen kicsiny - keresztény közösség, ha egyébként sokáig nélkülöznie kellene az eucharisztiát, ’visszavehetné’ magának azt az - úgymond - eredendő hatalmát, hogy az átváltoztatást is elvégezze. Ilyenkor eszerint a közösség rendelkezhetne azzal a hatalommal, amit egyébként az egyházi rend szentségében lehet elnyerni. 5) Az a szemlélet, mely szerint az eucharisztia ünneplése egyszerűen a helyi kö­zösség cselekménye, mely a kenyértörés révén megemlékezik Krisztus utolsó va­csorájáról”.62 Ugyancsak kitér bizonyos helytelenségekre a Redemptionis Sacramentum kezdetű instrukció 2004-ből, a 8. óvintézkedésekről szóló fejezeté­ben.63 Sőt, II. János Pál pápa szükségét érezte annak, hogy önálló enciklikát bo­csásson ki, melynek témája az Eucharisztia, mint a hit központi misztériuma, az egység létesítője és megvalósítója.64 Az Eucharisztiával kapcsolatos tisztánlátáshoz hozzátartozik a tévedések isme­rete, annál is inkább, mivel ma minden korábbinál számosabb olyan vallási közös­ség van és az állami törvények szerint legitim módon tevékenykedik is, mely Krisztust tekinti alapítójának. A mindennapokban éles szemmel kell tudni meglát­ni a tévedést és a katolikus híveket pedig fel kell vértezni a katolikus tanítás isme­retével. ÖSSZEGZÉS A keresztény életbe a hit és a rákövetkező keresztség vezet be, majd a remény­ben nagykorúvá lesz a nagykorúságot megpecsételő bérmálással, míg tökéletessé válik a keresztény élet a szeretetben, az Eucharisztiában.65 Míg más szentségek csak közvetítik Krisztus erejét és kegyelmét, addig az eucharisztia magát a kegyel­mek szerzőjét és forrását tartalmazza, melyben találkozik és beteljesedik az ember istenkeresése és az Isten emberkeresése. Ezt a beteljesítő vonását jelzi már elneve­zésének gazdagsága is. Ezért is áll az eucharisztia ünneplése és vétele a vallásgya­62 Vö. Erdő P., Egyházjog, 450-451. 63 Vö. SZENTSÉGI ÉS ISTENTISZTELETI KONGREGÁCIÓ, Redemptionis Sacramentum. Instrukció egyes megtartandó, illetve kerülendő dolgokról a legszentebb Eukarisztiával kapcsolatban (Római Dokumentumok XXVI), Budapest 2004. 53-56. 64 Vö. II. JÁNOS PÁL, Ecclesia de eucharisztia. Az Egyház az Eucharisztiából él kezdetű encikli- kája, Budapest 2003. 65 Vö. SCHÜTZ A., Eucharisztia, 14-15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom