Kánonjog 14. (2012)
KÖNYVSZEMLE
KÖNYVSZEMLE 135 ma elismert képviselői, mely tovább erősíti a nemzetközi és interdiszciplináris eredmények beépülését a budapesti fakultáson folyó képzésbe. 2000. május 2-án az Intézet „Doctor Honoris Causa” címet adományozott Urbano Navarrette Cortés SJ professzornak (később bíboros), aki 2010. november 22-én hunyt el. Az Intézet alapításának tizenötödik évfordulója tiszteletére, a nemzetközi kánonjogtudomány két kiemelkedő professzora, José Tomás Martin de Agár és Bronislav Wenanty Zubert OFM részesült a megtisztelő „Doctor Honoris Causa” címben. A tizenötödik évfordulóját ünneplő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézet különféle területeken végzett munkája, még inkább megerősíti azt a meggyőződést, hogy az eltelt évek kemény aktivitása, a sok irányból kapott segítő támogatás következtében, az Intézet oktatói és kutatói tevékenysége semmiben nem marad el a régi római pápai kánonjogi fakultások színvonalától. (Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. olasz nyelvű előszavának magyar fordítása) SZUROMI Sz.A., Szempontok a Katolikus Egyház jogrendjének működéséhez (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/13), Szent István Társulat, Budapest 2010. pp. 239 „A kánonjog tudományát művelőknek nem elégséges a hatályban lévő kánoni normák ismerete, hanem az azok tartalmát meghatározó - a Szentíráson és a szenthagyományon nyugvó - hiteles egyházi tanításról is pontos fogalommal kell rendelkezniük.” Ezekkel a szavakkal vezeti Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézet elnöke és az egyetem rektorának új kötetét, melyet a hatályos katolikus egyházfegyelem egyes részterületeinek szentel. A Szerző a műben a 2000 és 2011 között, a Codex iuris canonici ( 1917) és az új Egyházi Törvénykönyv (1983) összehasonlításával, valamint mindezek az egyes kánonjainak történeti hátterére figyelemmel végzett kutatásain alapulnak. A munka tizenhét fejezetre oszlik, melyek tematikájukban követik a hatályos Kódex szerkezetét. A mű gazdag anyaga magában foglalja az Egyházon belüli tekintély és szentségi jelleg részletes bemutatását (13-35); a kánonjog kodifikáció- jának indokait és lefolyását (36-49); az egyházi jogszabályok promulgációjának kérdéskörét (50-59); a kegyes alapítványok mint javak együttesének sajátosságait a kánoni jogban (60-69); a krisztushívők társulásainak kérdéskörét (70-81); a felszentelt szolgálattevők és szerzetesek képzésének a vázlatát (82-91); a plébániák és megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságainak egymáshoz való viszonyát (92-103); az egyházmegyei káptalan működésének és az 1983. évi kodifikáció következtében megváltozott kompetenciájuk elemzését (104-115); a Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságai Kongregáció illetékességi körét és működését (116-126); a megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai egyedi kötelességeinek és jogainak osztályozását (127-137); a ka-
