Kánonjog 14. (2012)

KÖNYVSZEMLE

KÖNYVSZEMLE 135 ma elismert képviselői, mely tovább erősíti a nemzetközi és interdiszciplináris eredmények beépülését a budapesti fakultáson folyó képzésbe. 2000. május 2-án az Intézet „Doctor Honoris Causa” címet adományozott Urbano Navarrette Cortés SJ professzornak (később bíboros), aki 2010. november 22-én hunyt el. Az Intézet alapításának tizenötödik évfordulója tiszteletére, a nem­zetközi kánonjogtudomány két kiemelkedő professzora, José Tomás Martin de Agár és Bronislav Wenanty Zubert OFM részesült a megtisztelő „Doctor Honoris Causa” címben. A tizenötödik évfordulóját ünneplő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjo­gi Posztgraduális Intézet különféle területeken végzett munkája, még inkább meg­erősíti azt a meggyőződést, hogy az eltelt évek kemény aktivitása, a sok irányból ka­pott segítő támogatás következtében, az Intézet oktatói és kutatói tevékenysége semmiben nem marad el a régi római pápai kánonjogi fakultások színvonalától. (Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. olasz nyelvű előszavának magyar fordítása) SZUROMI Sz.A., Szempontok a Katolikus Egyház jogrendjének működé­séhez (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/13), Szent István Társulat, Bu­dapest 2010. pp. 239 „A kánonjog tudományát művelőknek nem elégséges a hatályban lévő kánoni normák ismerete, hanem az azok tartalmát meghatározó - a Szentíráson és a szent­hagyományon nyugvó - hiteles egyházi tanításról is pontos fogalommal kell ren­delkezniük.” Ezekkel a szavakkal vezeti Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézet elnöke és az egyetem rektorának új kötetét, melyet a hatályos katolikus egyházfegyelem egyes részterü­leteinek szentel. A Szerző a műben a 2000 és 2011 között, a Codex iuris canonici ( 1917) és az új Egyházi Törvénykönyv (1983) összehasonlításával, valamint mind­ezek az egyes kánonjainak történeti hátterére figyelemmel végzett kutatásain ala­pulnak. A munka tizenhét fejezetre oszlik, melyek tematikájukban követik a hatályos Kódex szerkezetét. A mű gazdag anyaga magában foglalja az Egyházon belüli te­kintély és szentségi jelleg részletes bemutatását (13-35); a kánonjog kodifikáció- jának indokait és lefolyását (36-49); az egyházi jogszabályok promulgációjának kérdéskörét (50-59); a kegyes alapítványok mint javak együttesének sajátosságait a kánoni jogban (60-69); a krisztushívők társulásainak kérdéskörét (70-81); a fel­szentelt szolgálattevők és szerzetesek képzésének a vázlatát (82-91); a plébániák és megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságainak egymáshoz való vi­szonyát (92-103); az egyházmegyei káptalan működésének és az 1983. évi kodifikáció következtében megváltozott kompetenciájuk elemzését (104-115); a Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságai Kongregáció illeté­kességi körét és működését (116-126); a megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai egyedi kötelességeinek és jogainak osztályozását (127-137); a ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom