Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Az egyházi közigazgatási jog mint önálló jogág
12 Erdő Péter szél a CIC apostoli kormányzóról (Administrator apostolicus)29, egyházmegyei kormányzótól (Administrator dioecesanus)30 31 és plébániai kormányzóról (administrator paroecialis) '1. Közigazgatásinak minősíthető értelemben fordul elő viszont az administratio főnév az apostoli kormányzóság (administratio apos- tolicáf2 kifejezésben, amely a részegyházak egy típusát jelöli. A közigazgatási jog (ius administrativum) elnevezést a CIC nem használja. Ismeri az egyedi közigazgatási intézkedés fogalmát33. A közigazgatási hatalom kifejezést terminus technikusként az Egyházi Törvénykönyv nem alkalmazza. Megalapozott a vélemény, amely szerint a végrehajtó hatalom (potestas regiminis exsecutiva) elsősorban azon a területen működik, amit a világi jogászok közigazgatásnak neveznek. Ha viszont az egyedi közigazgatási intézkedés ellentétpárját, az általános közigazgatási intézkedést (actus administrativus generalis) keressük, világosan körülírt kategóriát ilyen néven nem találunk, bár a szerzők bőven tárgyalják az ez alá az elnevezés alá sorolható fogalmakat. Egyesek tartózkodnak az „általános közigazgatási intézkedés” kifejezés használatától. Helyette inkább a közigazgatási szervek jogszabályalkotó tevékenységéről beszélnek34. Mások minden további nélkül szólnak általános közigazgatási intézkedésekről a kánonjogban is35. Némelyikükről persze maga a Codex jegyzi meg, hogy kibocsátójuk maga a törvényhozó. Ez szerepel például az általános határozat (decretum generale) közvetett meghatározásában36. Az Egyházi Törvénykönyv nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy ilyen határozatokat a csupán végrehajtó hatalommal rendelkező hatóság csak a törvényhozó kifejezett felhatalmazásával hozhat37. Az általános végrehajtási határozat (decretum generale exsecutorium) és az utasítás (instructio) kiadható saját jogon valamely végrehajtó hatalommal rendelkező hatóság részéről38. Az Egyház hierarchikus felépítése című rész (De Ecclesiae constiututione hierarchica) az Isten népéről szóló könyvben helyezkedik el39. Ugyanennek a könyvnek az első része (De christifidelibus) a krisztushívőkről szól, köztük külön említi az egyházi rend szentségében részesült személyeket, vagyis a klerikusokat40. Leszögezi, hogy a krisztushívő a diakónusszenteléssel válik klerikussá41. 29 Pl. CIC 381. k. 2. §, 134. k. 2. §, 1018. k. 1. §. 30 Pl. CIC 409. k. 2. §,421. k., 424. k., 426. k. 427. k., 429. k., 430. k. 31 Pl. CIC 539-540. kk. 32 Pl. CIC 368. k., 371. k. 2. §. 33 CIC Lib. I, Tit. IV, De actibus administrativis singularibus (25-93. kk.). 34 Vö. pl. LabaNDEIRA, E., Trattato di diritto amministrativo canonico, Milano 1994. 227-265. 35 Vö. pl. GARCÍA Martin, J., Atti amministrativi generali (Institutum Iuridicum Claretianum - Studia 2), Roma 2004. 36 CIC 29. k. 37 CIC 30. k. 38 CIC 31-34. kk. 39 CIC Lib. II, Pars II, 330-572. kk. 40 CIC 207. k. 1. §. 41 CIC 266. k. 1. §.
