Kánonjog 14. (2012)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Az egyházi jogi személyiség új törvényi szabályozása Magyarországon
112 KÖZLEMÉNYEK nyilvántartásba bejelenteni, az új rendelkezés azonban túlmegy ezen az eljárásjogi mentességen. Az adatalany egyháztag információs önrendelkezési jogával csak korlátozottan élhet. így ha az egyház belső joga nem teszi lehetővé például a (keresztelési) anyakönyv adatainak törlését, erre a törvény alapján sem kötelezhető. Az adat természetesen nem hozható nyilvánosságra, és a törvényi rendelkezés kifejezetten a belső egyházi adatforgalomra utal, ami azt jelzi, hogy törvényhozó az egyház működéséhez szükséges adatkezelést kívánta mentesíteni az adatvédelmi előírások alól. Meghatározó újdonság az elkötelezett intézmények identitásának védelme. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebt.) elfogadása óta vitatott volt az egyházi intézmények mentességének köre és mértéke.13 Az új törvény nem csak az egyházi intézménybe történő felvétel vonatkozásában rögzíti, hogy a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételeket lehet meghatározni (így egy egyházi iskola a tanulók felvételéhez), hanem ugyanígy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, fenntartása és megszüntetése vonatkozásában is meghatározhatóak sajátos követelmények (12. § [2]). Ez a lehetőség azt jelenti, hogy a követelményeket mindenkénképpen meg kell határozni: ilyen követelmény lehet akár az egyháztagság, de akár az is, hogy a foglalkoztatott rendezett életállapotban (pl. egyházi házasságban) éljen, vallását gyakorolja, stb. Az elmúlt két évtized során fokozatosan tisztázódott, hogy van egy olyan személykor, mely szolgálatát az egyházban nem munkaviszony keretében látja el. Az új törvény ezt egyértelműsíti, az egyházi személy - eredetileg az adójogban kialakult - fogalmát tisztázva. Egyházi személy állhat munkaviszonyban vagy más jogviszonyban is (pl. megbízási jogviszonyban), azonban szolgálatát elláthatja „sajátos egyházi szolgálati viszonyban” is (13. §). A gazdasági autonómia erősödését jelzi, hogy nem csak az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény több rendelkezését beemeli a törvény, de új garanciákat is teremt. így „Az egyházak hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti.” (21. § [1]). Az adományok ellenőrzésén túl e mentesség kiterjed a személyi jövedelemadó („1%”) felhasználására, valamint a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezési folyamatában a természetben visszaadott épületek helyett fizetett járadékra is. E rendelkezés az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2011. január 1 -én hatályba lépett módosítása nyomán kap különös jelentőséget. Eszerint „(...) Amennyiben a kedvezményezett szervezet valamelyik államháztartási alrendszerből támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze vizsgálható.” Adott eset13 Vö. BITSKEY B., Antidiszkrimináció és egyházi autonómia, in Fundamentum 8 (2004/2) 71-79. SCHANDA B., Vallásszabadság és egyenlő bánásmód a magyar jogrendszerben, in Jogtudományi Közlöny 60 (2005/12) 517-523. Az Ebt. elfogadása után a Katolikus, a Református és az Evangélikus Egyház, valamint a MAZSIHISZ közös utólagos normakontroll indítvánnyal élt, melyet az Alkotmánybíróság még nem bírált el.
