Kánonjog 14. (2012)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: Non-profit szervezetek-e a Magyarországon bejegyzett egyházak? - Magánjogi megfontolások, figyelemmel a legutóbbi magyar jogalkotásra
Közlemények 105 jezetének szóhasználatában egyértelmű a közhasznú szervezetek és az egyházak finanszírozásának világos megkülönböztetése. Ugyanezen fejezet bekezdései, a felsorolásra kerülő finanszírozási indokok és kategóriák egyértelműen alátámasztják, hogy egyházak és intézményeik állami támogatási rendszere leginkább a kisebbségekre és a pártokra vonatkozó normákhoz hasonló elbírálás alá esik, amely alapvetően különbözik a közhasznú szervezetekre alkalmazott jogi és gazdasági eszközöktől. ÖSSZEGZÉS Látható tehát, hogy az állam által egyházi jogi személyként elismert vallási közösségek vagy azok önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egységeik képesek voltak a gazdálkodásra 1990 és 2012 között, az 1990. IV. tv. hatálya alatt, és továbbra is képesek erre a 2012. január 1 -én hatályba lépett új, a lelkiismereti és vallásszabadságjogát, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállását szabályozó új törvényt követően - vő. 2011. évi CCVI. tv. - de ezt hangsúlyosan nem az anyagi nyereség elérésének elsődleges céljából teszik, mivel „alapcélként vallási tevékenységet” végeznek.’9 Tevékenységükkel alapvetően közcélt látnak el, de ennek ellenére nem minősíthetőek közhasznú, vagy „nonprofit” szervezeteknek, hiszen lényegileg eltérnek az azok számára támasztott törvényi kritériumoktól. Működésüknek néhány területe és formája nagyon hasonlít a közhasznú szervezetekére, sajátos céljuk azonban nem ezeknek a közfeladatoknak az ellátása, hanem a belső normáik alapján történő közösségi vallásgyakorlás. Jellegükből adódóan (és ennek az Ehtv. 20. § [ 1 ] - [4] bekezdésének felsorolása, valamint a 21. § jogszabályi kifejezést is ad) gazdasági tevékenységet csak e fő céljuk érdekében folytathatnak, ugyanakkor intézményeik közszolgálati tevékenysége is ennek a fő célnak van alárendelve. Mindezt világosan mutatja az Állami Számvevőszék ellenőrzési kompetenciájának, valamint könyvvezetéshez kapcsolódó állami jogszabályok alkalmazásának az egyházak nem hitéleti célra nyújtott támogatások területére történő leszűkítése.20 Az egyházak működésükben tehát nem a közhasznú társaságok jellege mutatkozik meg, hanem sokkal inkább olyan „társarozottak szerint számított - gyermek, illetve tanuló létszám után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban - a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. mellékletének 15. a)-d) pontjai alapján 2011. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. a)-d) pontjaiban 2011. szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi), illetve átlaglétszáma, valamint a 16. bb) pont alatti korai fejlesztésben és a 16. be) pont alatti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak az e törvény 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. h) pontja szerint számított létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult. (...); vö. 42. § (11) A Közokt. tv. 81. §-ának (8)-(10) bekezdései, valamint a 82. §-a alapján a korábbi években megkötött közoktatási megállapodásokból eredő éves költségvetési támogatási kötelezettség összege 2011-ben nem haladhatja meg - a (2) bekezdésben meghatározott egyházi kiegészítő támogatás összegének változásából adódó különbözettől eltekintve - a 2010. évi összegét. (...). 19 2011. évi CCVI. tv. 14. § (2) a). 20 2011. évi CCVI. tv. 21. § (2)-(3).
