Kánonjog 14. (2012)

KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: Non-profit szervezetek-e a Magyarországon bejegyzett egyházak? - Magánjogi megfontolások, figyelemmel a legutóbbi magyar jogalkotásra

KÁNONJOG 14 (2012) 101-106.

FERENCZY Rita - SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem.

NON-PROFIT SZERVEZETEK-E A MAGYARORSZÁGON BEJEGYZETT EGYHÁZAK? - Magánjogi megfontolások, figyelemmel a legutóbbi magyar jogalkotásra I. A „NONPROFIT” SZERVEZETEK HAZAI JOGÁLLÁSA; II. AZ EGYHÁZAK, VALAMINT ÖNÁLLÓ KÉPVISELETTEL RENDELKEZŐ EGYSÉGEIK JOGÁLLÁSA; ÖSSZEGZÉS

Magyarországon 1949, vagyis az első kartális Alkotmány megszületése előtt (vő. 1949. évi XX. tv.) a Corpus Iuris Hungarici hatályban lévő elveinek az értelmében a bevett vallásfelekezetek1 és azok önálló képviselettel bíró egységei közjogijelleggel rendelkeztek.1 2 így az állami hatóságnak közvetlen illetékessége volt az egyes bevett felekezetek tevékenységének ellenőrzésére, sőt vagyonkezelésük felett főfelügyeletet gyakorolni.3 Ez a helyzet nyilvánvalóan alapvetően különbözött a jelenleg hatályos magyar Alaptörvényben érvényesülő elválasztási modelltől 4 Mivel a Magyarországon az 1990. IV. tv. alapján bejegyzett egyházak, valamint önálló képviselettel rendelkező egységeik és az általuk fenntartott intézmények, majd a 2011. évi CCVI. tv. (Ehtv.)5 függelékében és annak módosításában felsorolt egyházak főképp közcélt látnak el, így gyakori félreértés, hogy az egyhá1 Vő. 1895. évi XLIII. te.

2 ERDŐ P. - SCHANDA B., Egyház és vallás a mai magyar jogban. A főbb jogszabályok szövegével, nemzetközi bibliográfiával (Egyház és jog 1), Budapest 1993. 20-23. Vö. SZUROMI Sz., Változások a katolikus egyház jogintézményeinek államilag elismert kompetenciájában Magyarországon (1894-1918), in Jogtörténeti szemle 3 (2007) 64-67.

3 Vö. 1895. évi XLIII. te. 19. § Az egyházi közgyűlés csak nyilvános lehet. - Az egyházi közgyűlésen csak a felekezet egyházi, vagyoni, oktatási, nevelési, jótékonysági s általában a vallásos és erkölcsi élet körébe tartozó ügyei tárgyalhatok. - A vallásfelekezet köteles a közgyűlésein hozott határozatait jegyzőkönyvbe iktatni, s e jegyzőkönyveket a vallás- és közoktatásügyi ministemek, vagy az általa kijelölt polgári hatóságnak esetről-esetre bemutatni. - 20. § Az illetékes ministemek joga van a vallásfelekezetek vagyonára, a náluk létező alapítványokra és vagyonkezelésökre a főfelügyeletet gyakorolni; különösen őrködni a fölött, hogy az ily vagyont s alapítványokat el ne idegenítsék, ne csorbítsák, vagy azok a kezelés rosszasága miatt veszendőbe ne menjenek, és hogy valósággal egyházi s a törvényben megengedett oktatási, nevelési vagy jótékonysági czélokra fordittassanak, valamint hogy az alapítványokat az alapítók akarata értelmében használják fel. Vö. SZUROMI Sz.A., A kegyes alapítványok léte és jogi személyisége, in Jogtörténeti szemle 4 (2004) 16-20.

4 A modell kialakításának hátteréhez vö. ERDŐ P., Az egyház új jogi helyzete Magyarországon, in Katolikus Szemle 42 (1990) 159-170. ERDŐ P., A magyar elválasztási modell alapelvei a katolikus egyház szemszögéből, in FORRAI T. (szerk.), Az állam és az egyház elválasztása, Budapest 1995. 96-102. Az új Aalaptörvényhez vö. CSINK, L. - SCHANDA, B. - VARGA, Zs. A. (Ed.), The Basic Law of Hungary. A First Commentari, Dublin 2012. 72-73.

5 2011. évi CCVI. tv. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról, 14. § (2) a).