Kánonjog 13. (2011)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Újabb megjegyzések az államilag elismert egyházi házasság kérdéséhez
90 Közlemények A katolikus házasság legalapvetőbb tulajdonságai az egység és a felbonthatat- lanság,31 még pedig mind külsőleg, mind pedig belsőleg. Azaz a házasfelek nem képesek saját akaratukkal a házasság felbontására, de semmilyen más emberi közhatalom sem bonthatja fel/2 Épp ezért a házasságot jogkedvezmény illeti meg, azaz létezését mindaddig érvény esnek kell vélelmezni, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik. A házasság fogalmát az 1983. november 27-én hatályba lépett új Egyházi Törvénykönyv az 1055. kánonnal vezeti be, mely rögzíti, hogy a házassági szövetség egy férfi és egy nő egész életre szóló közössége, ami természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul.33 A meghatározás az Egyház töretlen szentségi jogi meggyőződését tükrözi, amelynek egyes megállapításai a természetjoghoz kötődnek. A katolikusok házasságát, akkor is, ha csupán az egyik fél katolikus, az isteni jogon kívül a kánonjog is szabályozza, illetve a házasság kizárólag polgári hatásai vonatkozásában a polgári hatóság. Az egyházi házasságot az arra jogilag képes felek törvényes formában kinyilvánított beleegyezése hozza létre, amint annak részletes kifejtését a consensus-çXméïzX bemutatásánál láttuk.34 A kánonjog nem létezőnek tekinti azt a házasságot, ahol az érvényesség külső látszata sem áll fenn, amire példa az egyházi házassági formára kötelezett katolikusok tisztán polgári házasságkötése. Kánoni formában megkötött házasságnak nevezzük az 1108. kán. 1. §-sa alapján, amikor azt a helyi ordinárius (azaz általában a megyéspüspök),35 vagy a plébános, vagy a kettő közül valamelyik által megbízott pap vagy diakónus közreműködésével és két tanú előtt kötötték.36 Ebben az esetben a közreműködő pap vagy diakónus jogosult arra, hogy az Egyház nevében elfogadja a házasságkötő felek beleegyezésének kinyilvánítását.37 38 A házassági forma megtartása kötelező az érvényességhez minden olyan házasságnál, ahol legalább az egyik fél katolikus, (kivéve a keleti rítusú kereszténnyel kötött házasság esetét). ’8 Lehetőség van azonban vegyes házasság esetében, azaz olyan esetben, amikor az egyik fél nem katolikus, a forma alóli felmentésre, amelynek megadására a katolikus fél saját helyi ordináriusa illetékes. A megkötött házasság érvényességhez ekkor is szükség van valamilyen nyilvános 31 CIC 1056. kán; vö. FaGIOLO, V„ Le propriété essenziali dei matrimonio, in Monitor Ecclesiasticus 117 (1993) 144-178. 32 Az elhált szentségi házasság teljes és szoros értelemben vett külső felbonthatatlansággal rendelkezik; vö. KüWAL, J., A házasság felbontása a hit javára (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/), Budapest 2004. 50-51. 33 CIC Can. 1055 - § 1. Matrimoniale foedus, quo vir et mulier inter se totius vitae consortium constituunt, indole sua naturali ad bonum coniugum atque ad prolis generationem et educationem ordinatum, a Christo Domino ad sacramenti dignitatem inter baptizatos evectum est. 34 CIC 1057. kán. 35 A kánonjog szerint ordináriusnak számit az, akinek legalább rendes végrehajtói hatalma van; vö. CIC 134. kán. 36 Vö. KUMINETZ G., Katolikus házasságjog (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae II/l), Budapest 2002. 246-266. 37 CIC 1108. kán. 2. §. 38 CIC 1127. kán. 1. §; vö. ERDŐ P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2005.4 579.
