Kánonjog 13. (2011)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az igazmondás két sajátos kifejeződése: a fogadalom és az eskü

AZ IGAZMONDÁS KÉT SAJÁTOS KIFEJEZŐDÉSE: A FOGADALOM ÉS AZ ESKÜ 45 4. 2. A semmisség esetei (1200. k. 2. §) A semmisség esetei ugyanazok, mint a fogadalom esetében: a megtévesztéssel, erőszakkal vagy súlyos félelem révén kicsikart eskü magánál a jognál fogva sem­mis. Hasonlóan semmis az eskü, ha tudatlanságból vagy lényegi tévedésből tör­tént. A semmisség esetei érvényesek mind az ígérő, mind pedig az állító esküre. Az 1200. k. rendelkezése régi vitát zár le annak kimondásával, hogy a súlyos félelem és a megtévesztés hatására tett eskü érvénytelen. Korábban a szerzők vi­tatkoztak e tényállások érvénytelenítő, illetve természetjogi vagy tételes jogi ala­pon való érvénytelenítő jellegéről. Ez utóbbiról ma is lehet vitatkozni, az előbbiről azonban már nem.4“ 4. 3. Az ígérő eskü jellegzetességei és határai (1201. k.) A kánon két elvet fektet le: 1) az ígérő eskü annak a cselekménynek a természe­tében és feltételeiben részesedik, amelyhez kapcsolódik; 2) ha az eskü olyan cse­lekményhez kapcsolódik, amely közvetlenül mások kárára, a közjó vagy az örök üdvösség sérelmére irányul, az ilyen cselekmény az eskü által semmiféle megerő­sítést nem nyer. Az ilyen eskü eleve érvénytelen. Az eskü másik fajtája az állító eskü: ez valamely múltbeli vagy jelen tény, cse­lekmény esküvel megerősített állítását jelenti. Ide tartozik a tanú esküje a mondot­tak igazságáról (iuramentum de veritate dictorum), ellenben a mondandók igazságrára vonatkozó eskü ígérő eskü (iuramentum de veritate dicendorum). 4. 4. Az esküből származó kötelezettség megszűnése (1202. k.) Az ígérő eskü belső és külső okokból egyaránt megszűnhet, de az egyszer érvé­nyes esküt az egyházi hatóság nem érvénytelenítheti. Mindazonáltal az ígérő es­küvel megerősített kötelezettség lényegében ugyanolyan módokon szűnik meg, miként a fogadalom: 1) ha elengedi az, akinek a javára az esküt tették; 2) az eskü tárgyának lényegi megváltozásával, vagy ha a körülmények változásával rosszá vagy teljesen közömbössé válik, vagy a nagyobb jót akadályozza; 3) ha megszű­nik a célok, vagy az a feltétel, amiért, vagy amellyel esetleg az esküt tették; 4) ha felmentést adnak alóla, vagy megváltoztatják az 1203. kánon előírása szerint. 4. 5. Az ígérő eskü felfüggesztése, felmentése és megváltoztatása (1203. k.) Akik a fogadalmat felfüggeszthetik, felmentést adhatnak alóla vagy megvál­toztathatják, ugyanezt megtehetik az ígérő eskü vonatkozásában is (az állító eskü alól értelmetlen a felmentés kérdése). Ámha a felmentés sérelmes mások számára és ezek megtagadják a kötelezettség elengedését, akkor az eskü alól egyedül az Apostoli Szentszék adhat felmentést. Jelen esetben belső fórumon az Apostoli Penitenciária jelenti a Szentszéket, külső fórumon pedig a Megszentelt Elet Intéz­ményei és Apostoli Elet Társaságai Kongregáció, a Népek Evangelizációjának Kongregációja és a Keleti Egyházak Kongregációja. Az ígérő eskü alóli felmentés természetét illetően különböző a szerzők állás­pontja. Egyesek azt tartják, hogy valódi felmentéssel van dolgunk, mások ellen­ben azt, hogy nem sajátos értelemben vett felmentésről van szó. A 85. k. definiálja ■u pET-piNATO, S., II giuramento promissorio nel codice di diritlo canonico, 193-195.

Next

/
Oldalképek
Tartalom