Kánonjog 13. (2011)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az igazmondás két sajátos kifejeződése: a fogadalom és az eskü

36 KUMINETZ GÉZA fogadalom magánfogadalom. Hogy ki a törvényes elöljáró, ezt a jog határozza meg. Pl. szerzetes számára a szerzetes elöljáró, az egyházmegyében a helyi ordinárius. A fogadalom lehet invokatív, vagyis Isten nevét mint tanüt hívja segít­ségül, és lehet imprekatív, akkor, amikor Isten nevét nemcsak mint tanúnak, ha­nem bírónak és megtorlónak hívjuk segítségül.18 Magánfogadalom esetében nincs tehát jelen olyan illetékes hatóság, aki elfogadná, vagy elfogadhatná a fogadalmat. Az ilyen fogadalmat még ha szent szolgálattevő előtt teszik is, pl. gyóntatószék­ben, az coram Deo-nak, coram Ecclesia-nak minősül. Szintén magánfogadalom­nak minősül egy fogadalom, ha nem a törvényes elöljáró fogadta el az Egyház ne­vében, de nyilvánosan tették. Akkor ünnepélyes a fogadalom, ha azt az egyház ilyennek ismeri el (maga a jog, vagy a hatóság határozatilag), a többi pedig egy­szerű fogadalomnak minősül. Ez utóbbi disztinkció inkább a korábbi fegyelemben volt jelentős, mivel az akkori törvények szerint az ünnepélyes fogadalomnak na­gyobb stabilitása és jogi hatása volt (érvénytelenné tette a fogadalommal ellenté­tes akaratnyilvánításokat, cselekedeteket (pl. érvénytelenítő házassági akadály volt)). Az egyszerű fogadalom ellenben csak tiltottá, de nem tette érvénytelenné az ilyetén cselekményeket (csak tiltó házassági akadálynak számított). Az új Kódex érvénybe léptével már nincs jelentősége e különbségtételnek, mivel a két típus az új jog szerint egyenlő jogi elbírálású (legalább hatásait tekintve). A részleges jog azonban. így a szerzetes intézmények alapszabályai másképp is rendelkezhetnek. A házasságra képtelenné csak azok a személyek lesznek, akik szerzetes intéz­ményben tettek nyilvános örök fogadalmat. Tehát akik nem szerzetes intézmény­ben, vagy ott, de nem nyilvános, vagy nem örök fogadalmat tettek, számukra csak tilos, de nem érvénytelen az a házasságkötés, amit a fogadalmuk fennállta alatt tet­tek. A keleti Kódex nem is beszél az ünnepélyes és az egyszerű fogadalomról. 2) A tárgy tekintetében: a fogadalom lehet személyi, dologi vagy vegyes. Ak­kor személyi a fogadalom, ha tárgya valamely cselekedet, pl. imádság végzése, misén való részvétel, húsételtől való tartózkodás. Dologi a fogadalom, ha tárgya valamely dolog, tárgy, pl. kehely, oltárterítő adományozása valamely templom­nak, alamizsna. Vegyes a fogadalom, ha mindkét korábbi elemet tartalmazza, pl. személyesen elvinni valamely adományt egy kegyhelyre. 3) Az időtartam tekintetében: a fogadalmak lehetnek ideig tartóak és örökösek. 4) Az esetleges felmentés tekintetében a fogadalmak lehetnek: fenntartottak és nem fenntartottak. A hatályos jog szerint egyetlen magánfogadalom sem fenntartott. A hivatalos fogadalmak vonatkozásában különleges előírások vannak a szerzetes intézmé­nyek számára (686-688., 691-692., 701., 728., 743., stb. kánonok, valamint a há­zassági akadályokat illetően a 1078-1079. kk.). 18 Vő. ACEVEDO, L.H., duramento (Iusiurandum), in CORRAL, C. - De PaOLIS, V. - GHIRLANDA, G. (a cura di), Nuovo Dizionario di Diritto Canonico, Cinisello balsamo 1993. 544.

Next

/
Oldalképek
Tartalom