Kánonjog 13. (2011)
TANULMÁNYOK - Hársfai Katalin: Az Apostoli Penitenciária kompetenciája és eljárása
Az Apostoli penitenciária kompetenciája és eljárása 23 kormányzat gyakorlását és a büntetés kiszabását. El kell választani a kiközösítést a szentségi feloldozás tilalmától. Vagyis akit eltiltanak minden szentség vételétől, azt sem lehet eltiltani a bűnbánat szentségétől. Ezt sokan megfogalmazták és a hatályos büntetőjog kánonjai tükrözik is ezeket a nézeteket. Még szélsőségesebb nézetek képviselői a büntetőjogot kizárólag külső fórumra akarták korlátozni, és hangsúlyozták, hogy a büntetés nem okozhat az elkövetőnek kárt, nem sértheti a személy emberi méltóságát. Hangsúlyozták, hogy szükség van a külső és a belső fórum megkülönböztetésére oly módon, hogy a büntetőjogban meghatározott büntetés nem tartalmazhatja a szentségek vételétől való eltiltás között a bűnbánat szentségétől való eltiltást. Tehát akit kiközösítéssel és egyházi tilalommal sújtanak, azokat ne tiltsák el a szentségi feloldozás vételének lehetőségétől. Hangsúlyozták, hogy az erkölcsi és a jogi szférát el kell választani egymástól. Ugyanakkor azt is felismerték, hogy e két terület teljes mértékben nem szeparálható. Összefoglalóan megállapítható, hogy a püspöki szinódus alapvető elvként szögezte le, hogy az Egyházban a külső és belső fórum között optimális koordinációt kell kialakítani, és a büntetést általában ferendae sententiae-ve 1 kell kiszabni, a latae sententiae-X csak korlátozott körben a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehet kiszabni. Amikor 1973-ban a büntetőjogi kánonokat elküldik az egyes Püspöki Konferenciáknak, eltérő vélemények érkeznek vissza azoktól - a két fórum teljes szeparációja, és a kiközösítés hatásai tekintetében elsősorban a bünbocsánat szentségével kapcsolatban. Voltak, akik ki akartak zárni minden diszkrecionalitást, kifejezetten ki akarták mondani a nullum crimen sine lege elvet és el akarták törölni a latae sententiae büntetést. Mások szerint a latae sen tent iae-rc szükség van, mert csak ezzel lehet büntetni a titkos bűnöket. A kiközösítés azon hatása, hogy eltilt a szentségek vételétől köztük a bünbánat szentségétől is, szerintük a kánoni büntetés sajátossága, mert az Egyházban a jogi és a lelkiismereti szféra összefonódik. Akik a fórumok szigorú szeparációja mellett foglallak állást azt hangsúlyozták, hogy a kiközösítésben a bűnbánat szentségéhez járulástól való eltiltás azért nem tartható, mert a bünbánat szentsége lényegesen eltér a többi szentségtől. Velasio de Paolis álláspontja szerint4 a kánonjognak és ezen belül a büntetőjognak is meg kell felelnie a mai Egyház szükségleteinek. Ezzel szemben a tények viszont azt mutatják, hogy a büntetőjog az Egyházban hatástalan és nem is alkalmazzák. A belső és a külső fórum különbségét, az erkölcsi és a jogi szféra különbségét, ha nem veszik figyelembe, az zavart okoz. Ma a büntetőjog alkalmatlan és hatástalan a bűncselekményt elkövetők vonatkozásában. Ha a büntetőjog a külső fórumra korlátozódna, a büntetések emberibbek lennének (figyelembe vennék az elkövető körülményeit) és megengednék a szentségi feloldozást azoknak, akiket cenzúra súlyt. Velasio de Paolis hangsúlyozta, hogy ha a büntetőjog a nyilvános 4 Lásd DE PAOLIS, V., Animadversiones ad Schema documenti quo disciplina Sanctiorum seu poenarum disciplina sanctionum seu poenarum in Ecclesia latina denuo ordinatur, in Periodica 63 (1974) 497-503. DE PAOLIS, V., La potestá coattiva nella Cltiesa, in Ouuderni di diritto ecclesiate 12 (1999) 133-158.
