Kánonjog 12. (2010)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A papságra készülők alkalmassága és alkalmasságuk bizonyítása
52 KUMINETZ GÉZA vételéhez szükséges felkészültségéről.66 Ez a megbizonyosodási folyamat nemcsak arra irányul, hogy a nemleges tényezőket szűrje ki, hanem a jelöltnek pozitív módon kell bizonyítania alkalmasságát és felkészültségét. Tehát a nevelés során tudatosítani kell vele, hogy próba alatt van. Ha tetszik, megkísértett.67 Sőt, e pozitív módon bizonyított alkalmasság híján tilos a jelöltet alkalmasnak nyilvánítani, tehát nem szabad a rendek felvételére bocsátani, még a paphiányra való utalás sem lehet felmentő tényező. A képzés során vannak további konkrét vizsgálódások, melyek fokozatosan szűkítik a feltételeket. így időrendben célszerű a normál szemináriumi élet második évének végén elvégezni egy alapvető szűrést, melynek egyértelműen világossá kell tennie a papnevelők számára a jelölt alkalmasságát. Aki egyértelműen nem alkalmas, vagy nem tisztázta magában hivatását, nem szabad a további képzési fázisba bocsátani. Ennek a vizsgálatnak kell az ún. jelöltek közé való felvétellel, vagyis az admissio-val zárulnia. Ez tehát alkalmasságot és a hivatás eldöntését, elfogadását jelenti ajelölt részéről. Ebből természetesen nem következik, hogy a jelölt máris kész a szent rend vételére, hiszen felkészültségében még lehetnek és vannak is hiányok. Ennek a felkészülésnek is megvannak a fokozatai. A harmadik év végére kívánatos a lektori, a negyedik év végére az akolitusi szolgálat feladása. Majd a legfontosabb és döntő vizsgálat a szent rend első fokozatához való bocsátás. Ez az ún. scrutinium. Ebben a vizsgálatban komplex módon mindent össze kell vetni, szükség esetén a korábbi téves megítélést is felül kell bírálni.68 Végül a papi rend feladása előtt is szükséges egy vizsgálat, ami kevésbé szigorú, mivel az előző lépcsőben már arról is megtörtént a döntés, hogy az illető alkalmas a papságra (átmeneti diakonátus esetén), és csak egyértelmű kánoni okok miatt szabad és/vagy kell megtagadni a papi rend feladását. A püspökszentelésre speciális szabályok vonatkoznak, s azok nem képezik jelen tanulmányunk tárgyát. A továbbiakban ezeket a vizsgálatokat fogjuk részleteiben elemezni. a. A szükséges okmányok és a vizsgálat Ajelölt rendekhez történő bocsátása megalapozott kell, hogy legyen, tehát nem szabad önkényesnek lennie. Ez a megítélés két dolgot kell, hogy figyelembe vegyen: a) a jelölt alkalmasságát (továbbá kellő felkészültségét) és b) az egyház hasznát vagy szükségét.69 Erre vonatkozóan kell az illetékes püspöknek70 erkölcsi 66 Vö. C. Cultu Divino et Disciplina Sacramentorum, GU scrutini sull’idoneitá dei candidati agli ordini, in Enchiridion Vaticanum 16. Bologna 1999. 1147. 67 A megkísértés szó „ősi értelmében kísérletet jelent abból a célból, hogy valakinek vagy valaminek jó s rossz tulajdonságait kiismerjük, kipróbáljuk. Lehet ez a kísérlet, próba tisztán elméleti, de lehet gyakorlati jellegű, történhet ti. azért, hogy a kiismert tulajdonságokat a kísértő a megkísértettek javára vagy kárára fordítsa. Az újabb nyelvjárás a kísértés szót már csak ez utóbbi értelemben használja”. Vö. MÜLLER, L., Aszkétika és misztika. I. Aszkétika, Budapest 1940. 203. 68 Ennek megítélésében nemcsak a minimális szentelési életkort kell figyelembe venni. Elképzelhető olyan helyzet, hogy a jelölt elvileg alkalmas, de életkora ellenére még nem készült fel kellően a szolgálat végzésére. Ma a biológiai érés gyorsabb, a pszichikai lassabb a kelleténél, ami szintén sok feszültség forrása. 69 Vö. MONTINI, G. P., L ‘ordine sacro, in La funzione di santißcare della Chiesa (Quademi di Mendola 2), Milano 1995. 146. 70 Vagy széküresedés esetén az apostoli kormányzónak, egyházmegyei kormányzónak, a pro-pre- fektusnak, az apostoli provikáriusnak kell ezt az ítéletet meghoznia. Az apostoli kormányzó kivé-
