Kánonjog 12. (2010)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A papságra készülők alkalmassága és alkalmasságuk bizonyítása

38 Kumínetz Géza vizmus, a szexualitás téves felfogásai, csak időleges döntések meghozatala és az értékeknek főleg a tömegkommunikációs eszközök általi szisztematikus rombolá­sa állnak. Akadnak papjelöltek, akik olyan különleges — emberi, családi, foglalko­zásbeli, értelmi vagy érzelmi - tapasztalatok részesei voltak, amelyek — különféle­képpen - még be nem gyógyult sebeket ejtettek, és zavarokat keltenek, mégpedig oly módon, hogy maga ajelölt sem ismeri őket tényleges mélységükben, sőt gyak­ran külső okokkal magyarázza, íg a lehetősége sincs meg tehát, hogy megfelelő­képpen szembenézzen velük. Nyilvánvaló, hogy mindez jelentősen akadályozhat­ja előrehaladását a papságra felkészítő képzés menetében”.11 Ehhez már csak azt tesszük hozzá, hogy mindez jelentősen megnehezíti a szemináriumi közösség békés életét. Ezek a tények és sürgős orvoslásukra történő kísérletek hívták életre a pszi­chológiai és pszichiátriai szakemberek mind erőteljesebb bevonását a papképzésbe. I. A JELENTKEZŐK FELVÉTELE Feltételezve a hivatásgondozás terén végzett lelkipásztori erőfeszítéseket, vala­mint Isten embereket papságra megszólító szavát, a 241. kán. 1. § szerint a püs­pöknek csak azokat a jelentkezőket szabad felvennie a papnövendékek közé, akik „emberi, erkölcsi, lelki és értelmi adottságaik, valamint testi és pszichés egészsé­gük, továbbá helyes szándékúit alapján alkalmasnak tűnnek arra, hogy véglegesen a szent szolgálatra szenteljék magukat”.11 12 A kánon szövege szerint elégséges a fenti tulajdonságok olyas megléte, mely valószínűvé teszi a jelentkezők alkalmas­ságát. Majd a papnevelés dolga lesz ezeknek a tulajdonságoknak a kialakítása olyanná, melyek az alkalmasságot immár egyértelművé teszik. A felvételi vizsga, vagyis az ún. konkurzus tehát alapvetően alkalmassági vizsga, azaz nem az a fő célja, hogy tárgyi ismeretek széles spektrumát és alapos voltát kutassa, hanem az azokra való alkalmasságot és a lelki-szellemi egészséget. A fenti adottságok vizsgálata a felvételi eljárás során történik, ahol kívánatos a rendes eljárás kiegészítése egy orvosi és pszichológiai felméréssel. Ez utóbbiak arra szolgálnak, hogy a jelentkező testi és pszichikai alkalmasságát kutassák és igazolják. Ez utóbbi esetben is főleg annak a megállapítása a cél, hogy a jelentkező teljesen alkalmatlan-e, vagy valamilyen kezeléssel az akadályok elháríthatok. Csakis olyan pszichológiai szakember véleményét kell itt kikérni és elfogadni, akinek pszichológiai felfogása nem ellentétes a keresztény antropológia látásmód­jával (ez közelebbről az emberi személy, a szexualitás, és a papi hivatás, illetve a papi nőtlenség keresztény felfogását kell, hogy magába foglalja).13 A hivatás kezdeti megítélését tekintve „biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a papnevelő rögtön a jelölt szemináriumba való jelentkezésétől fogva alaposan megismerhesse annak személyiségét, tulajdonságait, képességeit, készségeit, erő­11 Vö. KATOLIKUS NEVELÉS Kongregáció, Irányelvek pszichológiai szakemberek igénybevétel­éhez, 103-104. 12 Az egyházban rendkívül fontos jogcselekmény a házasságkötés és a szent rend felvétele, mivel ezek döntő módon alakítják a közösség, Isten népe életét. 13 Vö. KATOLIKUS NEVELÉS KONGREGÁCIÓ, Irányelvek pszichológiai szakemberek igénybevételé­hez, 105.

Next

/
Oldalképek
Tartalom