Kánonjog 12. (2010)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A papságra készülők alkalmassága és alkalmasságuk bizonyítása
36 KuM [netz Géza alkalmasságuknak vizsgálata. Mivel az imént idézett közmondás megfordítható, vagyis amilyen a nyáj, olyan lesz a pásztor (Qualis gregs, talis rex), s mivel a közeg inkább visszahúzó, ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet ajelöltek alkalmasságáról való megbizonyosodás. A papi eszmény megvalósításához teljes értékű férfi identitású emberre van szükség. Ennek az identitásnak része a fiatalok hozzáállása a tekintélyhez, ami szintén problematikus. Márpedig Isten szolgálata a Hozzá, mint legfőbb tekintélyhez való egészséges viszony nélkül nem lehet gyümölcsöző sem a közösség, sem a pap számára. Ennek egyik következménye az, hogy az egyéni jogok, a privátszféra túlzott védelme túlságosan nagy hangsúlyt kap az egyéni kötelezettségek és a cselekedeteinkért való felelősségvállalás rovására. A papnak a szabadságát helyesen birtokba vett embernek kell lennie, aki nemcsak amolyan reaktív, hanem valódi kreatív módon viszonyul környezetéhez.5 Az utóbbi évek papi krízisei, a papság létszámának csökkenése, a vázolt társadalmi környezet, mindezek a tényezők elégséges módon indokolják, hogy mind a papságra jelentkezőket, a papképzésben részvevőket, mind pedig a szent rendet kérőket komoly alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni.6 Amikor az egyház illetékesei ezt a kényes feladatot végzik, vagyis a jelentkezők és jelöltek hivatását és alkalmasságát vizsgálják, akkor egyszerre próbálnak megfelelni az egyház és a jelölt érdekeinek is. Hiszen a hivatás hitelességének bizonyossága és annak gyümölcsöző végzése mind a papnak, mind az egyháznak elemi érdeke. Aki hivatás nélkül, vagy téves hivatás-tudattal tevékenykedik, az önmagát is és az egyházat is becsapja, sőt, a kívülállókat is megtéveszti. Ezért „e meghívás nemcsak az Egyházból és annak közvetítésével születik, nem is csak az egyházban ismerhető fel és valósul meg, hanem — alapvetően Istennek szolgálva - szükségszerűen az egyháznak nyújtott szolgálattá is válik. A keresztény hivatás minden formája olyan ajándék, mely az Egyház épülésére és Isten országának a világban történő növekedésére van rendelve”.7 Az Egyház java és a jelölt java tehát nem állnak ellentmondásban egymással. Ennek az alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie valamiképp az egész személyiségre, hiszen a papság a legteljesebb módon lefoglalja magának a papnak a lényét, annak minden képességével és készségével. Ma úgy fogalmazzuk, hogy ennek az alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie ajelölt mind szellemi, lelki, testi és pszichikai adottságaira, különösen is azok természetes alapjaira. Ez azért is fontos, hogy a majdani pap személyisége „hidat, s ne akadályt jelentsen mások számára a Jézus Krisztussal, az ember megváltójával való találkozásban. Ezek közé (a személyiségjegyek közé) tartozik a személyiség általános kiegyensúlyozottsága és a lelkipásztori terhek hordozására való képesség, az emberi lélek alapos ismerete, valamint az igazságosság és a megbízhatóság iránti érzék. E tulaj5 Vő. SzentmArtONI, M., Istenkeresésünk útjai, Szeged 2000. 17. 6 Vö. MlGUAVACCA, A., Gli scrutini sulla idoneitá dei candidati ágii Ordini, in Quaderni di Diritto Ecclesiale 12 (1999) 297. 7 Vö. KATOLIKUS NEVELÉS KONGREGÁCIÓ, Irányelvek pszichológiai szakemberek igénybevételéhez papjelöltek felvételénél és képzése folyamán, in Sapientiana 2 (2009/1) 99.
