Kánonjog 12. (2010)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A bűn és a bűncselekmény - Két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében - I. rész
32 Erdő Péter kánoni szankciót fűztek. Ez azt jelenti, hogy egyházjogi szankcióval meg nem fenyegetett törvény áthágása nem bűncselekmény. Ugyanakkor a bűncselekményhez hasonló megítélés alá tartozónak minősíti a szankcióval ellátott (egyházi) parancs megsértését is (CIC [1917] Can. 2195 § 2). Méltán hangsúlyozta Gommar Michiels, hogy ez a kánon a büntetőjogban szereplő bűncselekményt az erkölcsi bűntől egyrészt tárgyi eleme, vagyis az alapján különbözteti meg, hogy a bűncselekmény esetén a törvény áthágása külső51. Ez azzal függ össze, hogy az ilyen cselekmény a társadalom - esetünkben az egyházi közösség - életét jobban megzavarja. Másrészt az egyházi bűncselekmény sajátossága a puszta erkölcsi bűnhöz képest az is, hogy előzetesen a kánoni törvény (vagy>parancs) egyházi szankcióval fenyegette meg az elkövetőt52. Vagyis a bűncselekménynek a bűnhöz viszonyítva sajátos normatív eleme is van. A CIC (1917) meghatározása azonban olyan elemeket is tartalmazott, melyek a Codex revíziója során - részben gyakorlati, részben esetleg éppen teológiai okból - módosításra, illetve megvilágításra szorultak. (folytatjuk) 51 MICHIELS, G., De delictis et poenis. Commentarius libri V Codicis iuris canonici. I. De delictis, Parisiis-Tomaci-Romae-Neo Eboraci 1961? 69-77 (a cselekmény külső jellege részletes kritériumainak felsorolásával). 52 Természetesen nem szükséges, hogy a büntetést ugyanaz az egyházi törvény helyezze kilátásba, amely a bűncselekményi tényállást leírja. Uo. 82-88.
