Kánonjog 12. (2010)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A bűn és a bűncselekmény - Két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében - I. rész
Kánonjog 12(2010) 17-32. ERDŐ Péter A BŰN ÉS A BŰNCSELEKMÉNY Két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében I. rész I. A KÉRDÉS IDŐSZERŰSÉGE; II. A BŰN ÉS A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA A KATOLIKUS TEOLÓGIÁBAN ÉS AZ EGYHÁZJOGBAN: 1. A Biblia világa és az ókeresztény felfogás, 2. A középkori fejlődés, 3. A bűnbánat szentsége, a vezeklési fegyelem és az egyházi büntetőjog kategóriáinak fejlődése, 4. Az újkori morálteológia és kánonjog kapcsolata a bűn témájában', III. A BŰN ÉS A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA A Codex iuris Canonici (191 7)-ben I. A KÉRDÉS IDŐSZERŰSÉGE Korunk nyugati civilizációjában érzékeny kérdéssé vált a különböző társadalmi normarendszerek viszonya. Sőt, az objektív erkölcsöt tagadó, szélsőséges relativizmus sokfelé a hivatalos ideológia pozíciójára látszik emelkedni. Ha azonban az állam jogszabályai mögött önkéntes jogkövetés nem áll, ha a jogot az általánosan elfogadott, minimális erkölcsi egyetértés nem támogatja, akkor az állam a saját jogszabályait kétségbeesetten szaporíthatja és bonyolíthatja, egyik jogszabállyal próbálva megvédeni a másikat, ám végül is a túl komplikált és meggyőződésre nem támaszkodó jogrend működésképtelenné válik, a társadalom pedig anarchiába süllyed. A kereszténység azonban - számos más vallással és világnézettel együtt - hisz abban, hogy az objektív valóságot, a létező tárgyi világot a számunkra szükséges mértékben képesek vagyunk megismerni, és így igenis lehetséges jelentős egyetértés a társadalomban alapvető erkölcsi kérdések egész sorát illetően. A bűn és a bűncselekmény viszonyának problémája tehát a jog és az erkölcs kapcsolatának alapvető kérdését rejti magában. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy a katolikus hit és az egyházi gyakorlat fejlődésének tükrében bemutassuk a különböző normarendszerek viszonyát és kölcsönhatását az egyházi tanításban és gyakorlatban. Konkrétan pedig arra is keressük a választ, hogy mi a viszony a hatályos kánonjogban, különösen a Codex Iuris Canoniciben a bűn {peccatum) és a bűncselekmény {delictum) között. A bűn és a bűncselekmény viszonya alapvető példa lehet az erkölcs és az egyházi jog egész szabályrendszere közötti kapcsolat jellegére nézve. Ez a vizsgálódás - meggyőződésünk szerint - használható eredményeket kínálhat a világi (állami) jogrend és az adott társadalomban részben az erkölcsi tudat, részben az emberi magatartások szintjén jelenlévő moralitás kapcsolatára nézve is. Mindez bonyolult világunkban hozzájárulhat az önkéntes jogkövetést elősegítő stratégiák kidolgozásához.
