Kánonjog 12. (2010)
TANULMÁNYOK - Varga Lajos: A történeti levéltár és szerepe az egyházmegye életében
12 Varga Lajos sükre vonatkozó írásaikat a jövő számára hiteles módon meg akarták őrizni. A régi írások hasznossága ugyanis ebben a tekintetben megmarad. A pápa említi a chartulariumokcit és a codexeket. Miután ezek oklevélmásolatok gyűjteményei, akár a középkorban, akár az újkorban a jogtudósok számára különösen is fontosak. A pápa külön hivatkozik Borromeo Szent Károlyra, aki a Trienti Zsinat (1545-1563) utáni egyház megújulás nagy egyénisége volt. Saját joghatósági területén elrendelte a levéltárak létrehozását.27 A pápa konstitúciójával elrendelte, hogy a kihirdetéstől számított hat hónapon belül, ahol nem létezne, mindenütt állítsák fel a levéltárat. Ennek a helyeként a püspöki palotát jelölte ki. Ennek oka nyilván az, hogy a püspöki hivatal (cancellaria) a püspöki palotában működik. Ha a levéltár is ott van, akkor szükség szerint a lezárt ügyek aktái is előkereshetők. A káptalanok számára is rendelkezett. Őrizni kell az írásokat és minden olyan dokumentumot, mely jogaikra és státusukra vonatkozik. A levéltárra vagy armariumra azt is ki kellett írni, hogy kinek a levéltáráról van szó. A konstitúció utolsó, 24. paragrafusa a plébániai és más intézmények levéltárairól is rendelkezik. A konstitúció gondoskodik a levéltári lajstromok készítéséről is, és a püspöki kúria esetében a kancellária vagy a püspöki bíróság által készített iratok átadásáról is. Sőt még a kulcsokról is szól. IV. Szabályozás a hatályos Egyházi Törvénykönyvtől kezdve A hivataloknak alapvetően két típusa van: klerikusi és laikusi hivatalok.28 Az első a rendi hatalomból ered. Ez a hivatal a rendi vagy joghatósági hatalom gyakorlásával jár együtt. A megyés főpásztor hivatalát főként az egyházmegyei hatóság (curia dioecesana) által gyakorolja. Az egyházmegyei hatóság iratai a püspöki levéltárak fontos részét képezik (469. kán.). Külön szabály vonatkozik azon iratok alakiságára, melyekkel jogi hatást akarnak elérni (474. kán.). A püspök kormányzó hatalmához hozzátartozik a törvényhozói, végrehajtói és bíráskodási hatalom (391. kán.). Fontosak a közigazgatással kapcsolatos iratok is. Minden olyan irat megőrzése különösen is fontos, mely jog- cselekmény megtörténtét rögzíti, jogot, privilégiumot biztosít, végleges lefoglalt- ságot jelez (consecratio=felszentelés, ordinatio=papszentelés, fogadalom), a szentség kiszolgáltatás tényét rögzíti (anyakönyv, anyakönyvi másolatok). A hatályos CIC általános, titkos és történeti levéltárat említ. Az általános levéltár a 486. kánon értelmében az egyházmegyére vagy a plébániákra vonatkozóan minden iratot őrinek. Ebből okiratot kivinni csak rövid időre lehet a püspök vagy a hivatalvezető és irodaigazgató együttes beleegyezésével. A levéltárban található iratokról leltárt vagy kimutatást kell készíteni az iratok rövid áttekintésével. A titkos levéltár természete szerint a maga egészében soha nem válik kutathatóvá. Ennek oka az, hogy az Anyaszentegyház még a halál után is védi a személy jó 27 Acta Ecclesiae Mediolanensis a Carlo Borromeo..., Mediolani 1599, c. 37,1 és 100,1. Vö. AleSTRA, A., San Carlo e gli archivi ecclesiastici milanesi, in Archiva Ecclesiae 28-29 (1985-1986), 141-156. 28 ERDŐ P., Hivatalok és közfunkciók az egyházban, Budapest 2003. 47.
