Kánonjog 12. (2010)
JOGGYAKORLAT - Szlávik Antal: A feltételes házassági beleegyezés lehetősége és határai jogrendközi viszonylatban
Joggyakorlat 121 rendelt speciális törvény. Ebből a speciális törvényből származó jogszabály, nemcsak a hívők egy rétegére (keleti katolikusok) vonatkozó partikuláris jogszabályt jelenthet, hanem mutathatja az egyetlen törvényhozó szándékának az irányvonalát tekintettel az egy közös matériára, mint amilyen feltétel is, és amely megváltoztatná automatikusan az univerzális törvényt is.18 Nem tudjuk elfogadni D. Garda Hervás eme véleményét sem. A latin és a keleti Kódex két független jogrend, ami világosan kitűnik a két Kódex első kánonjából. Egyik sincs alárendelve a másiknak. A latin Kódex a latin egyház híveit kötelezi közvetlenül, a Keleti Kódex pedig a keleti sajátjogú egyházak híveit, kivéve azt a - Keleti Kódexben található - 10 jogszabályt, mely direkt módon kötelezi a latin katolikusokat is. A Keleti Kódexet tehát semmiképpen nem tarthatjuk a latin Kódex „segéd-kódexének”. A két Kódex alá rendelt híveknek sokszor különböző, sőt nem egyszer egymástól nagyon eltérő az egyházfegyelme. De ez így természetes is. Ezért döntött a törvényhozó két független törvénykönyv kiadása mellett. A negyedik vélemény általánosan elfogadott a szerzők között - ehhez csatlakozunk mi is. Eszerint mindkét félnek a saját jogát kell követnie. A latin fél köthet feltételt múltra és jelenre, mert ezt számára megengedi az a jogrend, amelyik alá ő tartozik (esetünkben a CIC 1102. kán. 2. §-a). Ettől még érvényes lesz a keleti katolikus fél házassága is, hiszen a reá vonatkozó jogrend nem ír elő olyan tilalmat, hogy nem köthet házasságot olyannal, aki feltételhez köti házasságát. A keleti katolikus viszont semmilyen feltételt nem szabhat házasságkötéskor, mert ezt számára nem engedi meg a saját jogrendje.19 Kérdésünkre tehát azt a választ adjuk, hogy a példaként felhozott házasság érvényes lenne. VI. A FELTÉTELLEL KÖTÖTT HÁZASSÁG ÉS A TERMÉSZETJOG 1986-ban a következő kérdést intézték a Pápai Törvénymagyarázó Tanácshoz: Vajon a beleegyezésnek az a hiányossága, amelyben az 1103. kán.-ban van szó, nem katolikusok házasságára alkalmazható-e? A válasz: Igen.20 Van tehát hiteles törvénymagyarázat arra nézve, hogy a kényszer alatt és félelem hatása alatt között házasság ellenkezik a természetjoggal. Feltehetjük a kérdést: Vajon nem ellenke- zik-e a természetjoggal a feltétellel kötött házasság? Vagy más szóval: Köthet-e érvényesen házasságot az a nem katolikus, aki feltételhez köti házasságát? Azt kell mondanunk, hogy az egyház joggyakorlatában nincs egyetlen olyan Ítélet sem, amely ezt támasztaná alá. Viszont vannak szerzők, akik azt próbálják 18 GARCIA Hervás, D., La signification para la tglesia del nuevo Código Oriental, in COPOLLA, R. (a cura di), Alti del Congresso internazionale «Incontro fra canoni d ’oriente e d'occidente», Bari 1994. 41-47. 19 Lásd pl. PradER, J., La legislazione matrimoniale latina e orientale. Roma 1993. 44; Prader, J., Il consenso matrimoniale condizionato, in Studi giuridici 32, 281. GEFAELL, P., Il matrimonio condizionato durante la codificazione Pio Benedettina. Fonte de! c. 826 CCEO, in lus Ecclesiae 7 (1995) 623. LORUSSO, L., Lo stato giuridico degli orientali cattolici nelle diocesi latine: questioni interri tuli, Romae 1997. 174. 20 Lásd AAS 79 (1987) 1132.
