Kánonjog 12. (2010)
TANULMÁNYOK - Varga Lajos: A történeti levéltár és szerepe az egyházmegye életében
10 Varga Lajos zadtól kezdve megjelentek a responsumok (válasz), rescriptumok (leirat), decretalesek (határozat) és a constitutiones synodales (zsinati határozatok), de másfajta iratok is voltak. Ezekben az időkben a dokumentumokat a pápai hivatalban scriniumban'4 vagy cassaban őrizték. A scrinium elnevezés a pápai oklevélírás történetében először 711-ben fordul elő. Az a korábbi feltételezés, hogy I. Damasus pápa (366-384) az iratok őrzésére külön építményt létesített, tévesnek bizonyult.14 15 A levéltárak további fejlődésében a registerek jelentették a következő lépést, mivel a kibocsátott iratokat általuk ellenőrizni lehetett. Az iratoknak legfőként a contextusát ugyanis regisztrumba másolták.16 17 A levéltárak megjelölésére az armarium'1, scrinium, tabularium megnevezést használták. A rendezettség céljából való első kezdeményezések a másolati könyvekből (Kopialbuch) szánnazó kivonat (vázlat) által jártak kézről-kézre. Az iratok elkészítésének megkönnyítése végett formuláriumok is keletkeztek.18 A formularium a fogalmazvány elkészítését könnyítette meg. „Sok ügyirat használatához már szükséges volt rendszert kiépíteni, így jön létre az irattár (regisztratúra).”19 Az újkori iratok nagyobb része már akta (ügyirat). A fogadóarchivumok kialakulása az iratanyag szétágazásával kapcsolatban ment végbe. A 16. századtól kezdve „kincslevéltárak” (Schatzarchive) levéltári raktárakká váltak, ahol a jogi természetű iratokat helyezték el, közben a hatóságokhoz a kancelláriai archívumok (Altregistrature) csatlakoztak. A lezárt ügyek irattárba (archivum, registratura) kerültek, melynek vezetője a registrator volt, aki az iratokat kivonatolta, illetve ezen kivonatokat lajstromba vezette be. Ebben az időben a székesegyházakban is kezdett különválni a levéltári anyag őrzésének a helye az egyéb kincsekétől. Természetesen még a 17. századból is van adatunk arra, hogy a sekrestyében könyveket is őriznek. A francia forradalom és a romantika kora a szaklevéltárak kialakulásához vezetett. 14 Jelentése: szekrény, láda, fiók, levéltár; scrinium causarum: pertár, perszekrény. 15 FEJÉRPATAKY L. - ÁLDÁSY a., Pápai oklevelek,. 68-76. RaBIKAUSKAS, P., Diplomatica pontificia (Praelectionum lineamenta) ed. 5. emendata et aucta. Romae (Pontificia Université Gregoriana) é.n. 20-25, A registrumokat illetően Id. 73. 16 RABIKAUSKAS, P. Diplomatica pontificia, 74-78. 17 LAAG, h. VON, Kleines Wörterbuch der frühchristlichen Kunst und Archäologie. Mit einem Anhanarg altgriechischer Fachwörter und WO Abbildungen. Stuttgart 1990. 31. Fogalma a kereszténységben is ismerős. Szekrényt jelent, melyben a tárgyakat is elhelyezték. „Könyvszekrényt” is jelent. Armalisnak nevezzük a nemesi oklevelet (címeres levél) is, melyet a Királyi Könyvekbe is bevezettek az 1941. XXXlIl.t.c. Rendelkezés alapján. ZSÁMBÉKI L., Magyar művelődéstörténeti kislexikon, Budapest 1986. 40. 18 BÁNK J., Kánoni Jog, I. Budapest 1960. 158-159. - Váci Püspöki és Káptalani Levéltár. Liber Consistorialis seu prothocolum, in quo reperiuntur instructiones pro Vicario Generali, seu Praeside Consistorii. Assessorum, et Officialium, nec non Archidiaconorum, uti et formulae expeditionum, ipsaeque expeditiones factae. 19 KÖRMENDY L. (szerk.), Levéltári kézikönyv, Budapest 2009. 347.
