Kánonjog 11. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Ujházi Lóránd: A joghézag feloldásának lehetőségei az egyház hatályos jogában (CIC 19. kán.)

Közlemények 93 kérdések jobb megértéséhez is segítséget jelenthetnek. Ez azonban úgy tűnik, az egyes ítéletek joghézag esetén való alkalmazhatóságának a körét is kiszélesíti.65 b. A Római Kúria joggyakorlata Nemcsak a bírósági jogszolgáltatás, hanem a közigazgatási gyakorlat, a praxis is eligazodási pont lehet joghézag esetén. Amint a rotai ítéletekkel kapcsolatban el le­het mondani, hogy széles körben ismertnek kell lenniük ahhoz, hogy igazi segítséget jelentsenek joghézag esetén, ugyanez igaz a Római Kúria közigazgatási gyakorlatá­ra is. Az Ac ta Apostolicae Sedis-ben, vagy az egyes központi hivatalok külön közlö­nyében lehet találni általános vagy egyedi végrehajtási határozatokat, illetve utasítá­sokat - ez utóbbiakat legtöbb esetben külön kötetben is közlik — azonban olyan rendszerezett és csak közigazgatási intézkedéseket tartalmazó gyűjtemény, mint a rotai ítéletek esetében nem létezik. Itt néhány - főleg angol nyelvű - gyűjteményre utalunk, melyek a Római Kúria közigazgatási gyakorlatáról is gazdag anyagot tar­talmaznak: Canon Law Digest, Roman Replies és CLSA Adversary Opinions. Az egyes központi hivatalok általános gyakorlatának és módszerének megérté­sében, illetve joghézag esetén ennek a gyakorlatnak alkalmazásában nemcsak a konkrét általános vagy egyedi közigazgatási határozatok, hanem az egyes közpon­ti hivatal saját szabályzata is eligazítást jelenthet.66 Mivel az egyes hatóságok elté­rő kérdésekkel foglalkoznak, érdemes tisztázni a megoldandó joghézag természe­tét, és annak megfelelően az adott kérdéskörben az illetékes hatóság belső sza­bályzatát, általános gyakorlatát és egyedi esetekre hozott döntéseit megvizsgálni. Ez azért is fontos lehet, mert előfordulhat, hogy a joghézag természete olyan kér­dés, ami materia mixta, vagyis több központi hivatalnak van kompetenciája a kér­désben. Ha ugyanabban a kérdésben a központi hivatalok eltérő módon jártak el vagy éppen nem tisztázott a kompetencia, akkor - ha van az Apostoli Signaturanak idevonatkozó gyakorlata vagy a kompetencia eldöntésére hozott döntése - akkor a Signaturának a központi hivatalok között elfoglalt kitüntetett szerepe miatt ez a gyakorlat meghatározó lehet.67 Mindebből adódóan azonban ah­65 II. János Pál a Róla Romana munkatársainak mondott eves beszédeiben több alkalommal ki­emelte a rotai teletek jogfejlődésben betöltött szerepét. Külön utalt arra is, hogy ezek az ítéletek erkölcsi és jogi tekintéllyel rendelkeznek, ezáltal segítséget jelentenek a helyi bíróságok számára. Vö. IOANNES PAULUS II, Alloc. (26 fcbr. 1983), n. 4: AAS 75 (1983) 558. így, ma nagy szerepet játszhatnak egyes átfogóbb kérdések jobb megértésében is. Ennek kapcsán a pápa különösen olyan házasságjogi problémákra utalt, amelyek értelmezése viszonylag széles skálán mozog. Ilyen például a házassági jogokra és kötelességekre vonatkozó súlyos ítélőképesség hiánya (1095. kán.) vagy a megtévesztés, ami a másik fél olyan tulajdonságára vonatkozik, ami súlyosan megzavar­hatja a házastársi életközösséget (1098. kán.). Vö. IOANNES PAULUS II, Alloc. (26 ián. 1984), n.7: AAS 76 (1984) 648. 66 A központi hivatalokra vonatkozó általános szabályokon - Pastor Bonus, Regolamento Generate delta Curia Romana -, a hivataloknak saját belső szabályzattal kell rendelkezni. „Unicuique Dicastcrio proprius sit Ordo servandus seu nonnae speciales, quibus dispciplina et negotia tractandi rationes praestituantur. Ordo servandus uniuscuiusque Dicastcrii suctis Apostolicae Sedis formis publici iuris fiat.” IOANNES PAULUS II, Const, Ap., Pastor Bonus, 28. iun. 1988), art. 38: AAS, 80 (1988) 869. Lásd még Palazzini, P., Le Congregazioni, in BONNET, P.-GULLO, P. (a cura di), Lu curia rontana nella Cost. Ap. Pastor Bonus, Città del Vaticano 1990. 204-205. 67 1445. kán. 2. §. 1; vö. IOANNES PAULUS II, Const, Ap. Pastor Bonus (28 iun. 1988), art. 122 n. 1: AAS 80 (1988) 891. PINTO, P.V. (a cura di), Commento alla Pastor Bonus, 180-181.

Next

/
Oldalképek
Tartalom