Kánonjog 11. (2009)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: A "disposito" mint az egyházi személyek foglalkoztatásának, a Magyar Állam által elismert formája
Közlemények 79 mi jogalkotás egységes jogi személyként kezeli a Magyar Katolikus Egyházat, így az annak a keretein belül - egyházi intézményeiben — dispositio alapján gyakorolt feladatok, nem teszik szükségessé az egyházi személyekkel történő munkaszerződés kötést. Hasonló a helyzet az egyházi személyek, tisztán hitéleti egyházi felső- oktatási intézményben végzett oktatási tevékenysége tekintetében. A hatályos Felsőoktatási Törvény13, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság14 15 az egyes szakok létesítéséhez, indításához és az intézményi akkreditációhoz meghatározott számú, a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidős munkaviszonnyal rendelkező oktató alkalmazását írja elő, amellyel egyenlő elbírálás alá esik, a tisztán hitéleti képzést folytató egyházi felsőoktatási intézményben dispositio alapján oktatói munkát végző egyházi személy. ÖSSZEGZÉS Arra a kérdésre tehát, hogy vajon vitatható-e a hatályos magyar állami jogszabályok alapján az egyházi személyek jogállása, illetve az egyházi intézményekkel dispositio útján létrejövő sajátos egyházi jogviszonya és az ahhoz kapcsolódó továbbijogok és kötelességek, a válaszunk nemleges. Nyilvánvaló, hogy az ún. egyházi személyek is létesíthetnek munkaviszonyt, nemcsak állami és magán, hanem egyházi jogi személyekkel is. Az egyházi intézmények vonatkozásában azonban arról, hogy az egyházi személyekkel egyházi jogviszonyt, vagy munkaviszonyt létesítenek-e, az illetékes egyházi hatóság - figyelemmel az egyház belső saját jogára és a hatályos állami előírásokra - hivatott dönteni.'3 Magyarországon 1990-től kezdve szisztematikusan kiépült és rögzítésre került az állam és az egyház egymástól elválasztott működésének törvényi garanciája, amely a lelkiismeret és vallásszabadság gyakorlásának biztosítéka. Az elválasztás alapelvéből következő illetékességi határokat jól érzékeltetik azok a jogi kategóriák (vö. egyházi személy, egyházi jogviszony, dispositio, stb.), amelyek éppen a vegyes jogviszonyok jogszabály által szavatolt sajátosságaiból fakadnak, és integráns elemeit alkotják a vallásszabadság Magyarországon letisztult jogi kereteinek. 13 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 108-110. §§; vö. a 79/2006. komi. rend. 29/E. § (7), valamint a 79/2006. korrn. rend. 5. sz. melléklete. 14 2007/7/111/2. sz. és a 2007/8/11/3/1-3. sz. MAB határozatok, in Tájékoztató a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2007. évi működéséről (Akkrcditáció Magyarországon 17), Budapest 2008. 134-144. Vö. 2008/9/1X/1. sz. MAB határozat, in Tájékoztató a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2008. évi működéséről (Akkrcditáció Magyarországon 18), Budapest 2009. 109-111. 15 Vö. 32/2003. (VI. 4.) AB határozat; a kérdésről részletesen: SCHANDA B., Jogvitában az egyházzal - az állami bíróság joghatóságának határai, in Kánonjog 5 (2003) 87-93.
