Kánonjog 11. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: A "disposito" mint az egyházi személyek foglalkoztatásának, a Magyar Állam által elismert formája

Kánonjog 11 (2009) 75-79.

SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem. - FERENCZY Rita

A „DISPOSITIO” MINT AZ EGYHÁZI SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSÁNAK,

A MAGYAR ÁLLAM ÁLTAL ELISMERT FORMÁJA*

I. A „DISPOSITIO”; II. Az „EGYHÁZI SZEMÉLYEK” A MAGYAR JOGBAN; III. AZ EGYHÁZI JOGVISZONY; ÖSSZEGZÉS

I. A „DISPOSITIO”

A katolikus egyház saját belső jogában, azaz a kánonjogban, az egyházi személyek munkakörének betöltésére hagyományosan a „dispositio” (kihelyezés, kirendelés) fogalmat használják. A dispositio olyan egyházi közigazgatási intézkedés, amely által az arra illetékes egyházi hatóság, a joghatósága alatt álló - részegyházába inkardinált - személyt, vagy a más részegyházhoz tartozót, annak inkardiná- ciója szerinti ordináriusa által előzetesen adott engedélye alapján, meghatározott egyházi feladatkör végzésével, vagy hivatal viselésével, tartós jelleggel megbízza. 1 A hatályos Egyházi Törvénykönyv (továbbiakban: CIC) egyházi személynek, azaz meghatározott egyházi elöljáró alárendelt személynek tekinti a papnövendékeket (CIC 232. kán., 257. kán. 1-2. §§) és a felszentelt papokat, püspököket (CIC 265. kán., 274-275. kánonok, 1013. kán.), valamint a megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságainak növendékeit (CIC 641. kán.) és tagjait (CIC 654. kán., 735-738. kánonok).

II. AZ „EGYHÁZI SZEMÉLYEK” A MAGYAR JOGBAN

Az egyházi személyek meghatározását Magyarországon az állami jogalkotó az egyházak hatáskörébe utalja. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 3. § 40. pontja kimondja, hogy „egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.” Az idézett utalószabály alapján tehát, a katolikus egyház tekintetében, a hatályos Egyházi Törvénykönyv által meghatározott személyek körét kell egyházi személynek tekinteni a magyar jogban. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 15. § (1) - az Alkotmány 60. § (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban - megállapítja, hogy a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva * 1 * *

A tanulmányt az OTKA K 73574-cs számon támogatta.

1 CONTE A Coronata, M., Instititiones iuris canonici ad usum utriusque cleri et scholarum, I.

Torino 1950.4 235, 238-241; vö. Erdő P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest

2005.4 111.