Kánonjog 11. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: Büntetendő cselekmények távolabbi következményei - Fegyelmi intézkedések a CIC VI. könyvén kívül

Közlemények 61 Aki nyilvánosan elhagyta a katolikus hitet vagy az egyházi közösséget, nem ve­hető fel a krisztushívők hivatalos társulásaiba, vagy ha már tag, akkor figyelmez­tetés után elbocsátandó (316. kán. 1 -2. §). Ha valaki közismerten elhagyta a katoli­kus egyházközösségét, jogképtelen szavazat leadására(171. kán. 1. §. 4). Szükség esetét kivéve, az ordinarius engedélye nélkül nem szabad közreműködni olyan személy házasságánál, aki a katolikus hitet közismerten elhagyta (1071. kán. 1. §. 4). Az itt említett esetekben az illetékes elöljárónak ki kell nyilvánítania a hit vagy az egyházi közösség elhagyásának tényét, ami a következményeket előidézte. Ezek vonatkozhatnak akár a konkrét pillanatnyi esetre, akár pedig jövőbeli esetek­re; de amíg nincsenek kinyilvánítva, a következmények nem hatályosak. Vannak továbbá nem kötelező következmények is, amikor az illetékes elöljárón múlik, hogy a körülmények figyelembe vételével, életbe lépteti-e azokat vagy sem: A tagot el lehet bocsátani a szerzetesi közösségből, ha az egyházi tanítóhiva­tal által elítélt tanításokat makacsul vall vagy terjeszt (696. kán., 1371. kán.). Ma­terialista vagy ateista színezetű ideológiákhoz való nyilvános csatlakozás szintén a katolikus hit elhagyásának egy formája lehet, és a közösségből való elbocsátást vonhatja maga után (696. kán. 1. §). A helyi ordinárius elmozdíthatja a hitoktató­kat vagy követelheti az elmozdításukat, ha vallási vagy erkölcsi szempontból ez szükséges (805. kán.) Ugyanígy, a katolikus vagy egyházi egyetemekről, fakultá­sokról és más felsőoktatási intézményekből, elmozdíthatok azok a tanárok, akik igazhitűségükkel és becsületes életükkel nem tűnnek ki (810. kán.).20 Meg kell ta­gadni az egyházi temetést attól, aki testének elhamvasztását a keresztény hittel el­lenkező okból választotta, vagy nyilvánvaló bűnös, ami szintén a hitehagyás egyik formájának tekinthető (1184. kán. 1. §§ 2-3). A jelenlegi C1C szerint a temetés megtagadása nem büntetés, hanem közigazgatási intézkedés: az elhunyt szabad akaratának a tiszteletben tartása, hisz cselekedetével életében kinyilvánította, hogy nem kíván az egyház közösségének tagja lenni.21 Nem számít a katolikus hit elhagyásának, de a tag mégis elbocsátható a szerzetesi közösségből akkor, ha az elöljárók törvényes parancsaival szemben súlyos dologban makacs engedetlensé­get tanúsít (1371. kán. 2. §, 696. kán. 1. §). A katolikus egyházból való formális aktussal történő távozásnak van további három következménye: az ilyen személyt nem köti a házasságkötés esetén a káno­ni forma (feltéve, hogy a másik fél nincs kánoni formára kötelezve - 1117. kán.), nem vonatkozik rá a vegyes házasság megkötésének tilalma (1124. k.), sem pedig a valláskülönbség házassági akadálya (1086. kán. 1. §). A CIC-cel ellentétben, a CCEO nem ismeri ezeket, az egyházat formális aktussal elhagyók számára hozott kivételeket. 211 Az egyházi hatóságok szabad cselekvési lehetősége megmaradása érdekében célszerű a mun­kaszerződést úgy megkötni, hogy az említett esetben az egyházi hatóságok a szükséges és megfe­lelő lépéseket megtehessék. 21 KUMINETZ G., Az Egyház megszentelő feladata, 38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom