Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A plébánia viszonya a megszentelt élet intézményeihez és az apostoli élet társaságaihoz, valamint egyes lelkiségi mozgalmakhoz
A PLÉBÁNIA VISZONYA A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEIHEZ... 53 plébánián az egyházmegyei kalendárium, míg a szerzetesintézmény plébániai jogokkal rendelkező nyilvános templomában az intézmény saját kalendáriumának előírásai az irányadók. Ilyen ellentét az emléknapok estében, ahol lehetőség van a választásra, nem áll fenn. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy az egyházmegyés plébániák szerzetesi intézmények által történő ellátása csakis akkor tudja elérni a megkívánt lelki hasznot, ha az egyfelől teljes mértékben szolgálja a területhez tartozó krisztushívők megfelelő - az egyetemes és részleges jog által rögzített - lelkipásztori ellátását, másfelől a lelkipásztori munkával megbizott szerzetes - illetve más társasághoz, vagy lelkiségi csoporthoz tartozó - papok sajátos élethivatásának maradéktalan teljesítését.31 III. A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEI ÉS A LELKISÉGI MOZGALMAK TEVÉKENYSÉGE A PLÉBÁNIÁN A plébánia lelkipásztori munkája és a megszentelt élet egyes intézményei, illetve a különböző lelkiségi mozgalmak tevékenysége, nemcsak olyan esetekben kötődhet egymáshoz, amikor a plébánia ellátása hivatalosan az említett intézményekre van bízva, hanem akkor is, ha azok mindössze jelen vannak a plébánia területén. Ez a jelenlét-még a pápai jogú exempt szerzetesi közösségek esetében is - valamilyen szintű kapcsolatot jelent a területen élő hívekkel, az adott intézmény, vagy mozgalom jellegének megfelelően, a saját szabályzat által meghatározott keretek között. Bizonyos, hogy még a kontemplativ pápai jogú szerzetesintézmények is - már puszta jelenlétükkel - befolyásolják az adott terület vallásos életét. Ugyanez elmondható a plébánia területén működő, rendházzal rendelkező lelkipásztorkodó pápai, vagy egyházmegyei jogú férfi és női szerzetesintézményekről egyaránt. Az elmúlt három évtizedben különösen is megnőtt az újonnan alapult ki- sebb-nagyobb, sőt nemzetközi méretű lelkiségi mozgalmak szerepe a krisztushívők mindennapi lelki életének alakításában. Ezekre a lelkiségi mozgalmakra jellemzők a közös célok; a rendszeres összejövetelek; a közösségi vallási élet, a komplementaritás - azaz saját életállapotuknak megfelelően törekszenek keresztény hivatásuk megélésére -; a missziós jelleg; és végül sok esetben, a nemzetköziség.32 A C1C 214. kánonja kifejezetten említi a krisztushívők jogát a saját rítus szerinti lelki életre, valamint a saját lelkiségre.33 Ez a jog nyilvánvalóan tisztán a hiteles katolikus lelkiséghez kötődő és a Tanítóhivatalt elfogadó saját lelkiségre vonatkozik. 11 11 GARCÍA Martín, J, La legislation canónica medio de evangelization, in Commentarium pro religiosis et missionariis 86 (2005) 115-134, különösen 129-130. 32 ERDŐ P., Lelkiségi mozgalmak Európa evangelizúciójóban - Egyházjogi szempontok -, in ERDŐ P., Az élő egyház joga. Tanulmányok a hatályos kánonjog köréből, Budapest 2006. 303-31 1, különösen 304-306. 33 Vö. VILLA URREGO, J.I., La santidad de los fieles como precepto canónico universal según la normatíva del can. 210, in Commentarium pro religiosis et missionariis 87 (2006) 353-391, különösen 380.
