Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Az egyházi hivatal fogalma és sajátosságai a kánonjogban
16 Erdő Péter vatal lényegi elemei a következők: a) A feladatkör vagy szolgálat {munus), vagyis meghatározott jogok és kötelességek bizonyos összessége, b) Az isteni vagy egyházi rendelkezés, mely a feladatkör tartalmát és határait rögzíti. Ez az egyházi rendelkezés a keleti Kódex szerint (CCEO 936. k. 1. §) az illetékes hatóság cselekménye, az isteni rendelkezés viszont az Úrtól (Jézus Krisztustól) származik. Isteni rendelkezés folytán fennálló hivatalok, például a pápa hivatala (vö. CIC 331. k.) és a püspökök hivatala (vö. CIC 375. k. 1. §; a püspökök testületének összefüggésében vö. CIC 336. k.). Ám az Egyház az ezekkel a hivatalokkal összefüggő egyes jogok és kötelességek tartalmát is pontosabban meghatározza. Például előírhatja a püspökök külön hitvallását vagy hűségesküjét, meghatározhatja helybenlakási kötelezettségük mértékét, az általuk végzett liturgia egyes sajátos szertartásait, stb. Egy új egyházi hivatal felállítása (létesítése, erectio) az egyházi hatóság feladata. Ez adott esetben olyan hivatalokra is vonatkozhat, amelyek végeredményben isteni rendelkezés folytán állnak fenn. A megyéspüspöki tisztség például, mint apos- tolutódi hivatal isteni rendelésből fakad. De az egyes egyházmegyék konkrét megalapítása már egyházi rendelkezéssel történik. így konkrét egyházmegye, konkrét megyéspüspöki tisztsége egyházi rendelkezés folytán jön létre. Ezt a rendelkezést nevezik a hivatal felállításának vagy létesítésének {erectio). Ugyanakkor a hivatal általános, elméleti jogkörének kialakítása elválhat a konkrét hivatal létesítésétől. Az általános megalapítás egyes szerzők constitutio officii néven említik. Új hivatal az Egyházban az illetékes egyházi hatóság létesítése nélkül nem jöhet létre, ilyet önhatalmúlag sem magánszemélyek, sem állami hatóságok nem alapíthatnak. c) A megalapítás tartóssága szintén az egyházi hivatal lényeges eleme. Hagyományosan azt jelenti, hogy a feladatkör, a funkciók összessége akkor is fennmarad, ha a hivatalt pillanatnyilag senki sem tölti be, vagyis ha a hivatal üresedésben van. így szokás volt azt mondani, hogy az a feladatkör számít hivatalnak, amely üresedésben lehet. Újabban inkább azt hangsúlyozzák, hogy a hivatalok olyan funkciók, olyan feladatok, amelyek nem szűnhetnek meg a végrehajtásukkal, vagyis nem egyszerű feladatok, amelyeket teljesíteni lehet. Ennyiben bizonyosan eltérnek az olyan megbízotti vagy más szóval delegált egyházkormányzati hatalomtól, amely a megbízás teljesítésével megszűnik (vö. CIC 142. k. 1. §). d) A lelki cél ugyancsak lényeges eleme a hivatal fogalmának. Lelki célon az Egyház sajátos célját értjük. Egyesek hangsúlyozzák, hogy ez maga a lelkek üdvössége Kritische Erwägungen zum kanonischen Amtsbegriff, in MÖRSDORF K., Schriften zum kanonischen liecht (Hrsg. v. AYMANS, W. - GERINGER. K.. T. - SCHMITZ, H.), Paderborn 1989. 349-365. VITALE, A., L'ufficio ecclesiastico, Napoli 1965. ROBLEDA, O., Innovationes Concilii Vaticani II in theoria et disciplina de Officiis et Beneficiis Ecclesiasticis, in Periodica 58 (1969) 155-198; 59 (1970) 661-689. ROBLEDA, O., La náción canonica de oficio, in Gregorianum 54 (1973) 353-361. SOUTO, J. A., La noción canonica de oficio, Pamplona 1971. DREIER, R., Das kirchliche Amt. Eine kirchenrechtstheoretische Studie, München 1972. ERDŐ P., Ministerium, munus et officium in CIC, in Periodica 78 (1989) 411-436. ERDŐ, P., Hivatalok és közfunkciók az Egyházban (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae II1/5), Budapest 2003. COCCOPALMERIO, F., Note sui concetto di ufficio ecclesiastico, in La Scuola Cattolica 116 (1988) 60-73. BONNET, P. A.. Ufficio (Diritto Canonico), in Enciclopedia dei Diritto, XLV. Milano 1992. 680-696. BERLINGÔ, S., Da! "mistero" al "ministem": l’ufficio ecclesiastico, in Ius Ecclesiae 5 (1993) 91-120.
