Kánonjog 11. (2009)

KÖNYVSZEMLE

132

Könyvszemle

Internazionale tra passato e futuro: l 'apporto della Dottrina cattolica e di Giovanni Paolo II. Una proposta concreta: 219-258). A záró-VIII. fejezet-ismét ERDŐ Péter tollából származik, melyben a Szerző az Európai Unió jogának és a katolikus egyház jogának kapcsolatát tekinti át {Der Einfluss des Rechts der EU auf das eigene Recht der katholischen Kirche: 259-276).

A Szentszék nemzetközi kapcsolatait meghatározó jogforrásokat a szakiroda- lomban elsődlegesen MERCATI klasszikus monumentális művének (MERCATI, A. [ed.], Raccolta di concordati su materie ecclesiastiche tra la Santa Sede le autoritá civili, I-II. Romae 1919-1954), valamint az 1950 utáni anyag tekintetében a MARTÍN DE Agár professzor által közreadott két kötetének az alapján szokás idézni (MARTÍN DE Agar, J.T., Raccolta di Concordati 1950-1999, Cittá del Vaticano 2000; Ua., I Concordati del 2000, Cittá del Vaticano 2001). A SZUROMI által szerkesztett kötet ebben a tekintetben is figyelemre méltó, hiszen a fentebb vázolt nyolc fejezetet követő függelékben (vö. 277-292), olyan forrásszövegeket is megtalálunk, mint I. Ince pápa (401-417) 416-ban írott levele; a II. Niceai Zsinat (787) 3. kánonja; III. Ince pápa ( 1198-1216) 1206. május 31-ről datálódó írása; az I. Lioni Zsinat (1245) 7. konstitúciója; vagy az állam és egyház elválasztásával kapcsolatos francia jogforrások 1905-ből és 1907-ből; illetve II. János Pál pápa (1978-2005) Spirituali militum curae kezdetű apostoli konstitúciója (1986. április 21). A kötetet részletes forrás és gazdag naprakész irodalom zárja (293-309).

A kiemelkedő nemzetközi tudományos összefogás eredményeként Budapesten, a Szent István Társulat gondozásában megjelent Concordatary Law című kötet, amely már most kivívta a nemzetközi szakma elismerését, hézagpótló, biztos eligazítója mind a nemzetközi jog művelésében és a diplomáciában tevékenykedő szakemberek, mind a katolikus egyház és állam kapcsolatrendszerét vizsgáló és kutató új generáció számára. A tárgyalási módnak köszönhetően azonban méltán tarthat igényt a szélesebb, és az Apostoli Szentszék sajátos jogi helyzete iránt érdeklődő olvasóközönség figyelmére.

FereNCZY Rita