Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Bosák Nándor: Az Imaórák Liturgiájának szerepe a szent szolgálatra rendelt személyek életében
Az imaórák Liturgiájának szerepe szolgálatra rendeltek életében 9 egyszerre imádkozik értünk, imádkozik bennünk, mint Fejünk, imádást kap tőlünk, mint Istenünk. Ismerjük Jel tehát a magunk szavait őbenne és az ő szavait mibennünk. ”5 6 7 „A zsolozsmában úgyjön létre az emberek megszentelődése, és úgy valósul meg Isten tisztelete, hogy benne valamiféle csere történik, illetve párbeszéd folyik Isten és az emberek között: „Isten szól népéhez (...) a nép pedig erre énekkel és imádsággal felel Istennek. "h A zsolozsmázó Egyház tehát Krisztus megváltói müvét folytatja, dicsőíti az Istent és megszenteli az embereket. Ehhez kereste meg az Egyház az idők folyamán a megfelelő formát, és kapcsolta hozzá a rendelkezéseit, amelyek azt szolgálták és szolgálják, hogy a Zsolozsma valóban betöltse rendeltetését. Amikor tehát vizsgáljuk az irányelveket, amelyeket követtek a Zsolozsma megreformálásakor a Zsinat után, és a rendelkezéseket, amelyek a végzés kötelezettségét szabályozzak, eligazítást találunk arra vonatkozóan, hogy az Egyház miért bízza a Zsolozsmát a „szent szolgálatra rendelt személyekre”, és miért várja el tőlük annak álladó végzését. 3. Érdemes elsőként az elnevezésre figyelni. A zsinat szellemében megújított Zsolozsma a „Liturgia Horarum” nevet kapta - a korábban megszokott Breviárium elnevezés helyett - Ezzel azt akarták hangsúlyozni, hogy a Zsolozsma az idő megszentelése, azt az időt szenteljük meg, amelyben életünk folyik. Megszenteljük azzal, hogy meghatározzuk az imádság rendjét - mintegy szakrális keretet adva hétköznapjainknak, a nap egymást követő óráinak. Az imaórák a nap meghatározott időszakaihoz kapcsolódnak (reggeli dicséret, napközi imaóra, esti dicséret, stb.). A rendelkezések szorgalmazzák és lehetővé teszik, hogy a megfelelő időben végezzük, ezzel hangsúlyt kap, hogy a napunkat, munkánkat fogja át az imádság. így valósul meg a szüntelen imádság parancsa {„Jézus egyszer arról mondott nekik példabeszédet, hogy szüntelenül kell imádkozni és nem szabad belefáradni. ” Lk 18,1). A Zsolozsma szerkezetét az Általános Rendelkezés így mutatja be: „ A zsolozsma liturgiájának megvannak a maga törvényei. Sajátos formában rendezi el azokat az elemekei, amelyek megtalálhatók a többi keresztény liturgikus ünneplésben is: az imaórák úgy épülnek Jel, hogy a bevezető himnusz után mindig zsoltározás következik. Ezt hosszabb vagy rövidebb szentirásolvasás váltja fel. Végezetül könyörgések hangzanak el.’’1 A fő elemek tehát a zsoltározás, az olvasmányok és a könyörgés. Ha ezen elemek mélyére tekintünk, nyomon követhetjük bennük a keresztény imádság lényeges elemeit: A himnuszok és zsoltárok a dicsőítés eszközei, amelyben az ember elismeri a fölötte álló, életadó Istent, és élethelyzeteit ebben a dimenzióban értelmezi. A szentírási és patrisztikus olvasmányok a közösség terem5 ÁR 7. 6 ÁR 14. 7 ÁR 33.
