Kánonjog 10. (2008)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A szenttéavatási eljárás a XIII. században. Árpád-házi Szent Erzsébet ügye a kor eljárásjogának összefüggésében
22 Erdő péter mélyt, hogy Erzsébet életéről és csodáiról gyűjtsenek bizonyítékokat, mégpedig alkalmas tanúk révén és éberen ügyeljenek arra, hogy amit írásba foglaltak, azt lepecsételve megőrizzék, majd pedig, mikor erre a pápától utasítást kaptak, hűséges küldöttek útján terjesszék föl elé.70 Ebben a megbízásban fontos formai elem az is, hogy majd egy pápai felszólítás után kell a vizsgálatok eredményét felterjeszteni. Az 1232 végén megkezdett és 1233 elején nagy lendülettel folytatott kihallgatásokon a vizsgálóbizottság mintegy 700 személyt hallgatott ki. 106 csodás gyógyulást jegyeztek fel. Ezt az anyagot - úgy tűnik — a három megbízott valamilyen formában felterjesztette a pápához, ám ez nem tűnt elégségesnek és megfelelőnek. A vizsgálók kísérőlevele fennmaradt.71 Ebben a kísérőlevélben szó van a lepecsételésről, a hivatalos küldöttek útján való felterjesztésről, valamint arról, hogy a vizsgálók az apostoli megbízást, Jól megértették”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felterjesztésre is külön megbízást kaptak volna. Ez lehetett ennek a jelentésnek a formai hibája.7" Időközben 1233. júliusában Konrádot meggyilkolták. Az ő halálára tekintettel a pápa új bizottságot nevezett ki 1234. október 11-én73 Erzsébet életszentségének vizsgálatára. Ebbe már nem hívták meg a mainzi érseket, így a három tag a hildesheimi püspök, a georgenthali apát és a hersfeldi apát lett.74 Feladatuk nem az eljárás egy újabb szakaszának lefolytatása, hanem az előzőleg elvégzett vizsgálat anyagának felterjesztése és szükség szerinti kiegészítése volt. Erre öt hónap határidőt kaptak.73 Hogy itt valóban nem az eljárás új lépéséről volt szó, valamint hogy az előző bizottság munkáját a pápa nein tekintette szabályosan lezártnak, azt jelzi a fentebb említett irat is, melyet Penaforti Rajmundnak tulajdonítanak. Az ugyanis úgy adja elő az eljárás történetét, hogy a mainzi érsekből, Marburgi Komádból és az eberbachi apátból álló első bizottságot meg sem említi.76 A pápa által elrendelt kiegészítés valóban meg is történt, hiszen 1235 elején további 24 csodát jegyeztek fel, újra meghallgattak korábbi tanúkat és áttekintették a 711 FEJÉR, Codex diplomaticus Hungáriáé, VII/I. 234: (...) per testes idoneos studeatis inquirere cauta diligentia ct sollicitudine vigilanti, quare in scriptis redacta, sub sigillis Vestris, fideliter conservetis, illa nobis postcaquam mandatum receperitis, per fideles nuncios, et solennes transmissuri (...). 71 Epistola examinatorum miraculorum sancte Elyzabeth ad dominum papam, in HUYSKENS, Quellenstudien zur Geschichte der hl. Elisabeth, 155; magyarul Magyarország virága, 25-26. 72 SCHMIDT, P. G., Die zeitgenössische Überlieferung zum Leben und zur Heiligsprechung der heiligen Elisabeth, in Sankt Elisabeth. Fürstin, Dienerin, Heilige. Aufsätze, Dokumentation, Katalog, Sigmaringen 1981. 1-6; magyarul Magyarország virága, 11-22. 73 GREGORIUS IX, Ne possimus argui (Oct. Il, 1234): POTTHAST nr. 9721; kiadása: FEJÉR, Codex diplomaticus Hungáriáé, VII/1. 237. 74 PÁSZTOR, Elisabetta di Turingia, 1112. 75 FEJÉR, Codex diplomaticus Hungáriáé, VII/I. 237: (...) inquisitoncm, quam de miraculis Beatae recordationis Elisabet, Landgrauiac Thuringíac, per venerabilem Fratrem nostrum, Archicpiscopum Moguntinum, ct bonae memoriae Magistrum Conradum de Marborch, fieri mandauimus, nobis per solennes Nuncios (...) ad Nostram praesentiam, infra quinque menses post susceptionem praesentium, distinctis (...). 76 Lásd fent 5. jegyzet.
