Kánonjog 10. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Az egyházi személyek utáni öröklés hatályos egyházjogi és magyar állami egyházjoi vonatkozásai
KÖZLEMÉNYEK 105 A kötelező állami előírások szükségtelenné tették a végrendelet elkészítésének kötelező egyházi előírását Magyarországon, éppen ezért ettől az 1941. november 11-12-én megtartott Esztergomi Zsinat22 23 el is tekintett (vő. 482. §), és az előbb említett hagyatéki felosztást írta elő (484. §).24 Ugyanebben a paragrafusban a zsinat kitért az esztergomi javadalmas kanonokok hagyatékának egyedi felosztására. Ennek alapján a köteles hagyomány kéthatoda a székesegyházat; egyhatoda az Esztergomi Szemináriumot; egyhatoda a papi nyugdíjintézetet; egyhatoda a főegyházmegyei pénztárat; és egyhatoda pedig az Esztergomi Főszékesegyházi Káptalant illette meg. Külön rendelkezést találunk a liturgikus tárgyakra vonatkozóan (485. §), melyek tekintetében nyilvánvalóan fontos, hogy megmaradjanak eredeti funkciójukban, a liturgikus használatban. így ezeket valamely templom vagy paptárs számára kellett áthagyományozni. A kanonok liturgikus tárgyait a főszékesegyház örökölte; a papi ruhadarabokat pedig, kegyeletes rokonoknak, valamint szegényeknek lehetett elajándékozni, vagy papok számára eladni. Idetartozik az is, hogy míg a kanonokok és plébánosok könyveit magánál a jognál fogva a káptalani vagy a plébániai könyvtár örökölte; addig a szent szolgálattevők breviáriuma - szintén magánál a jognál fogva - a szeminárium tulajdonába került. A hatályos kánonjog az egyházmegyés papság tekintetében csak röviden foglalkozik a végrendelet elkészítésével és annak tartalmával. Az 1994. évi Esztergomi Zsinat (júl. 3-9.) 63. §-a úgy fogalmaz, hogy „minden papnak - életkorától függetlenül - legyen végrendelete. A végrendelet készítésekor figyelembe kell venni az állami törvényeket és az egyházmegyei előírásokat. (...) A Főegyházmegye minden papja - régi szokás szerint - hagyatékának tisztes részét ajánlja fel egyházmegyei célokra. A liturgikus tárgyakat és a papi ruhákat valamelyik templom, vagy paptestvér kapja meg. A zsolozsmáskönyvet az esztergomi Papnevelő Intézet, a többi könyvet pedig lehetőleg valamelyik egyházi könyvtár örökölje. (...)” Ehhez hasonló, vagy még egyszerűbb formát találunk más magyarországi egyház- megyei zsinatok szövegében.25 Mivel az 1994. évi Esztergomi Zsinat a hatályos fegyelemnél kifejezetten utal a „régi szokásra”, így az egyházmegyés papság ré22 K. 225. E. H. Az ünnepélyes fogadalmat tett szerzetes vagyonában a közönséges öröklés szabályai nem alkalmazhatók (7122/1899). 23 Részletesen vö. SZUROMI SZ.A., Adalékok az Esztergomi Főegyházmegye 1941. évi zsinatának határozataihoz, in Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis, II. Budapest 2004. 95-103. 24 A kérdéshez vö. Vö. CIC (1917) Can. 1473 - Etsi beneficiarius alia bona non bcneficialia habeat, libere uti frui potest fructibus bcncfïcialibus qui ad eius honestam sustentationem sint necessarii; obligatione autem tenetur impendendi superfluos pro pauperibus aut piis causis, salvo praescripto can. 239, § 1, n. 19. - Can. 1475 - § i. Beneficiarius tenetur peculiaria onera beneficio adnexa fideliter adimplere et praeterea canonicas horas quotidie recitare. - § 2. Si nullo legitimo detentus impedimento, obligationi recitandi horas canonicas non satisfecerit, fructus pro rata omissionis non facit suos, cosquc fabricae ccclcsiac aut Seminario dieccsano tradat vel in pauperes eroget. — Can. 1476 — § I. Beneficiarius bona ad suum beneficium pertinentia, ut beneficii curator, administrare debet, ad normam iuris. - § 2. Si ncgligensaliovc modo in culpa fuerit, damna resarcire beneficio debet, atque ad ea compensanda ab Ordinario loci compellendus est; et, s isit parochus, a paroecia amoveri poterit ad nonnam can. 2147 seqq. 25 Vö. pl. 1996. évi Egri Zsinat: 10.3.8: Minden pap - tekintet nélkül életkorára - rendelkezzék érvényes végrendelettel, amelyben hagyatékának tisztes részét egyházi szervezet vagy intézmény részére ajánlja fel. (...).
