Kánonjog 10. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Az egyházi személyek utáni öröklés hatályos egyházjogi és magyar állami egyházjoi vonatkozásai
102 Közlemények annak köz- és magán formáját (a hatályos Ptk. ismeri a szóbeli végrendelet intézményét is, vö. Ptk. 634. §). A Ptk 623. § ( 1) alapján, az örökhagyó rendelkezhet halála esetére teljes vagyonáról, vagy vagyona egy részéről. Megnevezhet egy vagy több örököst is a végrendeletben. Szent szolgálatra rendelt személy esetében itt van helye azon egyházi jogi személy számára való végrendelkezésre, ahol szolgálatát töltötte (vö. plébánia, egyházmegye, papnevelő szeminárium). Ha a megnevezett örökösök részesedése nem meríti ki a hagyatékot, a többlet tekintetében - vö. Ptk. 637. § - a törvényes öröklés érvényesül (kivéve, ha a végrendelet, vagy a törvény máshogy nem rendelkezik). Az örökségből kifejezett nyilatkozattal az öröklésre jogosultak kizárhatók, és ennek érvényességéhez nem szükséges a kizárás megindoklása (Ptk 637. § [2]).4 A végrendelet azonban nemcsak a tulajdon örökléséről szólhat, hanem a végrendelkező más természetű személyhez fűződő jogairól is, nevezetesen a saját szellemi termékeinek szerzői jogáról.5 Amennyiben a végrendelkező nem intézkedik kifejezetten a szerzői jogáról, úgy az a törvényes öröklésnek van alávetve, függetlenül attól, hogy kit jelölt meg végrendeletében tulajdonának általános örököséül. Ennek a szempontnak a szem előtt tartása alapvető az olyan szent szolgálatra rendelt személyek esetében, akiknek számottevő szellemi alkotásuk van, melyek szorosan kötődhetnek az egyház akár pasztorális, akár oktatási, vagy kulturális életéhez. Sajnos még mindig nagyszámban íródnak egyházmegyés papi, illetve szerzetesi végrendeletek, melyek nem rendezik a tulajdonjogon kívüli személyhez fűződő jogokat. A szent szolgálatot végzők között sajátos helyzettel bírnak a szerzetesintézmények tagjai,6 különösen azok, akik az örökfogadalommal véglegesen beilleszkedtek az adott közösségbe.7 * 9 Számukra az örök fogadalom letétele előtt kötelező a végrendelet elkészítése a saját szerzetesintézmény javára.6 Végrendeletükben azokról a tulajdontárgyaikról rendelkezhetnek, amelyek az örökfogadalom letételéig a tulajdonukban voltak, hiszen az örökfogadalom letétele után szerzett javak az egyházjog előírása szerint az intézményt illetik meg.6 Az egyházi előírás azon4 Ptk. 637. § (2) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell megindokolni. - (3) A kötclcsrészt meghaladó törvényes öröklésből a kötclcsrészrc jogosult is kizárható. 5 Vö. CSÉCSY GY„ A szellemi alkotások joga (Magyar Polgári Jog), Miskolc 1998. 27-31. Az 1999. évi LXXV1. tv.-hcz vö. Tattay L., A szellemi alkotások joga, Budapest 2001. 33, 76-82. 6 CIC Cann. 607-709. 7 CIC Cann. 668-672. * CIC Can. 668 - § 1. (...) Testamentum autem, quod etiam in iure civil isit validum, saltem ante professionem perpetuam condant. - § 3. Quidqid religiosus propria acquirit industria vel ratione instituti, acquirit instituto. Quae ei ratione pensionis, subventionis vel assccurationis quoquo modo obveniunt, instituto acquiruntur, nisi aliud iurc proprio statuatur. Vö. EUART, S., Religious institutes und the juridical relationship of the members to the institute, in The Jurist 51 (1991) 103-118, különösen 112. 9 ANDRES, D.J., El testamento de los religiosos. Una obligación canonica poco entendidu y practicada, in Commentarium pro religiosis et missionuriis (1991) 261-287.
