Kánonjog 9. (2007)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A primáciák a nyugati egyházban. Egy elméleti fejlődés emlékei a középkori kánonjogtudományban
18 Erdő Péter kollégiumot lehessen minden tartományban létesíteni. A számbeli bizonytalanság (vagyis, hogy tíz vagy tizenegy) általában nem kap magyarázatot. Ezt majd Laurentius Hispanus fogja megvilágítani, aki szerint a szuffregáneus püspökök száma attól függ, hogy a provincia egy primáciához tartozik-e vagy sem. Ha van prímás, akkor elég tíz szuffregáneus és a metropolita ahhoz, hogy a prímással együtt tizenkét püspökből álló bírói testületet alkossanak. Ha viszont a tartománynak nincsen prímása, akkor tizenegy szuffregáneus püspökre van szükség.64 65 Lényegében tehát a prímást a vizsgált időszak szerzői úgy tűnik, hogy nem tekintik a pátriárkától különböző hivatalnak. Mégis e kánonisták többsége elfogad egy relatív különbséget az ókori pátriárkák (vagyis azok között, akiknek joguk van ezt a nevet viselni) és a „többi” prímások (vagyis a szoros értelemben vett prímások) között. Ezt a különbséget a Tractaturus Magister kezdetű Summa,66 majd pedig Pisai Huguccio66 úgy magyarázza mint egy belső felosztást a pátriárka-prímás egyetlen hivatalán belül, és ez a belső felosztás pedig a pátriárkákat nagyobb és kisebb pátriárkákra osztaná.67 De még ez a formula sem alkalmas a különbség jogi tartalmának és természetének pontos leírására. Mégis, észrevehető a tendencia, hogy a különbséget a tiszteletbeli jogokra és a precedenciára korlátozzák. Fenti két fogalom viszonyának további megvilágítását Laurentius Hispanus egy római jogból vett analógia segítségével fogja elvégezni: a két különböző név ugyanazt a dolgot jelentheti, mint a „pignus” és a „hypotheca”68, Ioannes Teutonicus viszont a Glossa Ordinariá-ban nyitva hagyja a kérdést, hogy a pátriárka és a prímás hivatala azonos-e.69 antiquam consuetudinem debet habere sub se ut vi. q.iii. Scitote [C. 6 q. 3 c. 2] (München, Staatsbibliothek lat. 10247 fol. 19ra). 64 Glossa Palatina ad C. 6 q. 3 c. 2 v.scitotc: „licet hodie quedam prouincia habet plures, quedam pauciores, tamen ab initio institutum fuit ut quelibet haberet x. uel xi. post mctropolitanum uel primatem, quia causa episcoporum non debet tractari a paucioribus quam a xii. episcopis; tunc x. cum est ibi metropolitanus et primas, et tunc mctropolitanus erit xi. us et primas xii. us; tunc xi. ubi est mctropolitanus et non primas, et tunc metropolita est xii. us" (Bibliotheca Apostolica Vaticana, Pál. lat. 658 fol.40rb). Ez az eszme megjelenik Guido da Baysio Rosarium című munkájában is (ad C.6 q.3 c.2), ám ott 11 vagy 12 szuffragáneust mondanak szükségesnek, mivel az alperes püspök nem lehet tagjai a bírói testületnek (ed. Venetiis 1577, fol,182vb). 65 Ad D. 100 pr. V. nec primati: lásd fent n. 58. 66 Ad D. 99 c. 1 V. unam formam: lásd fent n. 54. 67 HUGUCCIO, Summa ad D. 99 c. 1 V. divinae et ecclesiasticae: Ius ferunt patriarche uel primates poni et esse in capite omnium prouinciarum innuit quod in omni prouincia debeat esse patriarcha. Quid est ergo quod alibi dicitur quod tantum v. sunt patriarche ut D.xxii. c.ult.? Respondeo maiores et principales tantum v. sunt, sunt tamen et alii minores qui inpropric dicuntur patriarche ut Aquilcgensis et Gradensis, Bituricensis, Pisanus (München, Staatsbibliothek lat. 10247 fol. 97va-b). 68 Glossa Palatina ad D. 80 c. 1: et dicit lex: differentia tantum nominis est inter pignus et ypothecam ff. De pignoribus. Res ypotccc [D. 20.1.5] (Biblioteca Apostolica Vaticana, Pál. lat. 658 fol.l9vb). 69 Ad D. 99 c. 1 v. formam: sed contra quia diuersitas nominum debet designare diuersitatem rerum ut xxi. di. Cleros [D. 21 c. 1] (Biblioteca Apostolica Vaticana, Vat. lat. 1367 fol. 65vb). A szerző nem fejezi ki a saját véleményét. Ez a glossza változatlan formában bekerül a Glossa Ordinaria végleges redakciójába - lásd a nyomtatott kiadásokat, pl. Decretum Gratiani, Venetiis 1572, 322.
